2009. november 23., hétfő

Színház az egész világ!


Agatha Christie: Tragédia három felvonásban

kiolvastam: 2009. november 23.

Szeretem a karácsonyi bevásárlásokat. Főleg, ha könyvajándékokat veszünk. Ilyenkor nem tudok ellenállni a kísértésnek, és elolvasom pimasz módon az előre megvásárolt könyveket. Most anyósom ajándéka volt soron.

Nos, ez volt életem második Agatha Christie regénye, habár most nem Miss Marple főszereplésével, hanem másik híres nyomozója kalauzolt végig a bűntényen: Hercule Poirot.

A történetben adott egy idősödő, híres színész, aki partyt ad vendégeinek kis vidéki vityillójában, ahová hogy hogy nem, Poirot is hivatalos. Ám az este balul sül el, mert a szintén meghívott tiszteletes váratlanul rosszul lesz, majd meghal. Természetes halál vagy gyilkosság? Hercule Poirot és a rendőrség az előbbire gyanakszik, míg a házigazda az utóbbira. És legördül a függöny, vége az első felvonásnak. Következik a második, majd a harmadik, mindegyikben főszerepet kap egy-egy hulla. Még szerencse, hogy Hercule Poirot a világosító, s így nem kell sokáig a sötétben tapogatóznunk!

Most hogy Agatha Christie mindkét regényalakjával találkoztam, meg kell valljam, valahogy Poirot stílusa jobban tetszik: jobban betekintést enged a logikájába, és vicces a franciás beszédmodora. Számomra Miss Marple sokkal inkább a háttérben maradt (persze lehet, hogy csak annál a regényénél, amit olvastam), míg Poirot jobban bekapcsolódott a nyomozásba.

Jó pörgős volt a cselekmény, pár óra alatt végezni tudtam vele. És külön tetszett ez a drámaírói hangnem: például a jelenetek (vagyis fejezetek) végén sokszor találkoztam ezzel a mondattal: "Sir Charles el." És a párbeszédek aránya is jóval nagyobb volt, tényleg akár egy drámában! Szerintem nagyon jó hangulatteremtőek voltak ezek a finom, kis árnyalatnyi apróságok.

Ja, és megint megdicsérem magamat, mert ismét hamar kitaláltam ki is követte el ezeket a bűntényeket! Lehet, hogy megkérem Poirot -t alkossunk nyomozópárost ;-) no, persze azért ennyire nem kiszámítható, én is volt amikor megingottam...

Összegzés:
Igazából, nem akarom tovább ragozni a dolgokat. Jó kis krimi volt, szerzett négy kellemes órát nekem, és megnyugodtam, hogy jó kötetet választottam anyósomnak (mondjuk a másik három kötetről nem nyilatkozom, amit még megvettünk. De lehet, hogy azokat is majd elolvasom :-) ) Szerintem Agatha Christie-hez nem kell ajánlólevél, aki szereti a regényeit és ezt még nem olvasta, tegye meg! :-) szerintem jó volt! Az értékelésemben 10 pontot kap

Vélemények:

2 hozzászólás:

zenka írta...

Poirot-ot imádom, de Miss Marple-től a falra tudnék mászni. ( Fogalmam sincs, miért...)

Heloise írta...

Hát, én még csak egy-egy regényt olvastam kettőjükről, de ezek alapján nekem is Poirot jön be inkább. Mondjuk Miss Marple iránt azért én nem tápláltam ennyire ellenszenvet :-) de igen, vhogy ő nem az igazi

Related Posts with Thumbnails