Pages

Hölgyválasz

2009. december 9., szerda


Stephanie Meyer: Eclipse

kiolvastam: 2009. december 8.


Eljutottam én is odáig, hogy nekem is kezembe akadt Meyer új könyve. Megjegyzem, nagyon tartottam tőle, mert az eddigi tapasztalataim azt mutatták, hogy a sorozat és én nem igazán férünk össze. Az Alkonyat olyan, hát-elmegy-könyv volt számomra, amikor először olvastam, másodjára viszont legszívesebben a falhoz vágtam volna (szerencséje, hogy olyan szép a borítója). De az Újhold volt számomra a mélypont: sokszor éreztem olvasás közben azt, hogy nekem meg kell találnom azt az írónőt, és fejbe kell kólintsam párszor ezzel a könyvvel. De hát messze van Amerika...

Na, szóval ilyen előélettel kezdtem neki a dolognak. Megjegyzem, most kellemesen csalódtam. És meg kell valljam, az eddigi három rész közül én ezt élveztem a legjobban. Miután letettem a könyvet, el is gondolkodtam rajta, hogy ez miben más, mint az előzőek.

Hát, először is maga a téma tényleg sok feszültséget hordoz magában. Milyen lehet két férfi közt őrlődni? És a végén mi alapján választunk? Itt úgy éreztem, hogy Meyer végre talált valami normális témát a könyvéhez, amiért tényleg érdemes elolvasni 600 oldalt. Az előzőeknél sokszor felesleges szócséplésnek éreztem azt a rengeteg oldalt, de itt valahogy nem. (mondjuk nem azt mondom, hogy nem lehetett volna elintézni 60 oldalban az egészet...)

Ez a kötet még azért is kedveltebb számomra, mert végre felfedeztem valamiféle humort a sorok között. Jó párszor rándult mosolyra a szám. A legkedvesebb jelenetem pedig az volt, amikor Bella, Jacob és Edward a sátorban fagyoskodtak, és amikor a csaj nagyjából elaludt, akkor Edward nyíltan beszélt az érzéseiről a vérfarkasos srácnak. Na, itt és úgy általában a regényben a két fiú csipkelődései elég sokszor mosolyra késztettek. Szerintem ezekre nagy szükség volt, mert különben túl melodrámaira sikeredett volna, és persze így sikerült nagyjából elterelni a figyelmemet Belláról....

Mert komolyan, az a csaj! Hát, ha én ebben a regényben szereplő volnék, tuti hogy már rég kinyírtam volna. Hogy ez mennyit tud nyafogni, meg szenvedni meg hisztériázni, meg semmi se jó neki és..... folytathatnám még bőven a sort, de inkább nem. Komolyan, a mély pont számomra az volt, amikor a harc előtt voltak és ő össze vissza nyafogott, hogy ő is ott akar lenni a harctéren meg mittom én. Most komolyan, ezzel mit segített volna? Ennél a csajnál teljesen olyan érzésem van, hogy ő imád áldozat lenni, és ha nem rágja le érte senki se a tíz körmét, akkor az úgy marhára nem okés számára.

Igen, ez a legnagyobb bajom ezzel a sorozattal: hogy Bella szemén keresztül látjuk a dolgokat, akivel én egyáltalán nem tudok azonosulni. És ez még enyhe kifejezés... Lehetett volna egy kicsit szimpatikusabb, kevésbé hisztis és kevésbé áldozat típust teremteni helyette. De persze, azért vannak olyan szereplők, akiket szerintem tényleg nagyon eltalált! Nekem például Alice (mint oly' sokunknak) a kedvencem. Őt tényleg nem lehet felülmúlni! :-) de még Edwardot is nagyon kedvelem. No, persze nem úgy... csak nagyon szimpatikus volt most a hozzáállása ehhez az egész Jacob vs. Edward helyzethez. Jacobot inkább idegesítőnek és olyan igazán kihasználósnak éreztem, persze tisztában vagyok, hogy ez az élethez közelibb viselkedés. Valószínűleg hasonló helyzetben én is így viselkednék... Meg azért azt megjegyzem, hogy a végén nagyon sajnáltam szegényt.

JA, és örömmel konstatáltam hogy végre eltűnt ez a Rómeó és Júliára való utalgatás. Nem tudom, hogy Amerikában miért van az, hogy ha azt akarjuk bemutatni, hogy valaki fúúú, de művelt, akkor Shakespeare erre a darabjára hivatkozunk. Mert az olyan intelligens dolog, ha valaki szereti és állandóan csak azt olvassa. Hát, az ilyennel engem meg lehet ölni. Shakespeare -nek szerintem ez a leggyengébb darabja, sokkal de sokkal jobbak találhatók az életművében (Szentivánéji álom, királydrámák, Ahogy tetszik, Vízkereszt és még sorolhatnám), a másik dolog pedig, hogy szerintem boldog-boldogtalan ismeri a történetet, nincs a földön olyan ember, akinek ha azt mondják, hogy Rómeó és Júlia, akkor csak néz, mint borjú az új kapura és aztán megkérdezi, hogy mivan??? (persze, ezzel nem a Rómeó és Júlia fanokat akartam megsérteni, hanem csak annyit szerettem volna mondani, hogy már unalmas az erre való utalgatás a könyvekben, filmekben)

Summa summarum:

Elolvastam, jó volt. Jobban tetszett nekem, mint a többi. Persze, azért Meyer stílusa sajnos nem sokat csiszolódott még ennyi könyv után sem. Még mindig túl sok a klisé a számomra, így nem tudom megállni a szemforgatásokat és a hasonló reakciókat. De azért most már (ezektől eltekintve) tényleg kezdem felfogni, hogy a rajongóknak miért tetszik. Nos, ha még nem olvastad és nem vagy rajongó: azoknak ajánlom, akik szeretnének pár nap kikapcsolódást szerezni maguknak, mert elegük van a tanulásból/munkából és csak pihenni és szórakozni vágynak.
Az értékelésemben 6 pontot ért el!

12 megjegyzés:

Rose C. Saralyn írta...

Meyert akkor kell olvasni, ha valami csöpögős, nyálas, szerelmi storyra vágysz. Van ilyen is. Meg mondjuk én rühellem Bellát... ott van két jó pasi, ő meg lacafacázik... Most komolyan, nincs igazam?

Rose C. Saralyn írta...

Ja, és a kedvencekre visszatérve... Nekem is Alice... de akármilyen vacak-idióta tesztet töltök ki, szerintük Edwardhoz hasonlítok... még mindig jobb, mint Bella. :D

(Ek a Rómeó és Júliás utalás tényleg sok benne (Mármint Alkonyat-Újhold))

Heloise írta...

Igen, csak sajnos számomra Bellában nem csak ez az idegesítő. Hanem az a sok nyafogás, meg hisztizés meg ez az áldozat-akarok-lenni hozzáállás. Az ilyenekkel engem a sírba lehet vinni.

A Rómeó és Júliára való utalgatás kapcsán meg az a legnagyobb bajom, h nem szeretem amikor ilyen nyíltan megmondják az ember pofájába, hogy VEDD ÉSZRE A HASONLÓSÁGOT, EZ OLYAN MINT A RÓMEÓ ÉS JÚLIA.... az ilyesmi nem nekem való... meg szeretek magam rájönni a regények esetén, hogy számomra ez mihez hasonlít... de az ilyen egyenesen-a-pofádba-ordítjuk-hogy-ez-mi ettől a falra mászom...

Heloise írta...

Sister!
Valami baj van a sablonoddal a könyves blogodnál, mert nem tudok kommentelni...
Úgyhogy itt teszem fel a kérdést: hol adják a Szépség és a szörnyeteg musicalt? nekem azt muszáj megnéznem!! :-)

Rose C. Saralyn írta...

Operettszínház :D

22. kedd Operettszínház 18:00 A Szépség és a Szörnyeteg

23. szerda Operettszínház 18:00 A Szépség és a Szörnyeteg

25. péntek Operettszínház 19:00 A Szépség és a Szörnyeteg

26. szombat Operettszínház 11:00 A Szépség és a Szörnyeteg
15:00 A Szépség és a Szörnyeteg

Remélem, ez elég információ :D

Rose C. Saralyn írta...

a sablont meg megnézem :D

Rose C. Saralyn írta...

nekem engedi, majd megkérdek mást is

Heloise írta...

Köszönöm szépen :-)
nekem úgy tűnik, h a sablon van elcsúszva, mert nem tudom lejjebb görgetni, hogy megnyomjam az elküldés gombot

zenka írta...

Jajj, nevettem sokat a bejegyzésen. Meg kellene alapítanunk a Bellát utálók klubbját. :D Nekem amúgy a New Moon tetszett eddig a legjobban, az őrlődéssel nem igen tudok azonosulni, a szerelmi bánattal sajnos nagyon is.

Heloise írta...

Örülök, h sikerült megnevettetni :-) igen, egy Bellát Utálók Klubját tényleg érdemes lenne alapítani. Legyen ez a célkitűzésünk a jövő esztendőre :-) majd szervezünk be tagokat, és akkor néha összeülünk, hogy közös erővel utáljuk :-D :-D

Valószínű, hogy a New Moon könyvnél nekem meg pont az volt a bajom, h én ezzel nem tudtam azonosulni (szerencsére nem igen volt szerelmi bánatom. És remélem, nem is lesz)

Rose C. Saralyn írta...

Akkor meg is van a harmadik tagotok :D Lécci, majd értesítsetek, ha gyűlés lesz :D

Heloise írta...

Sister, feltétlen értesítünk! :-)

 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS