2012. szeptember 23., vasárnap

Vidéki üzletember tisztességes nőt keres

Ezt a könyvet még a nyáron pillantottam meg a könyvtár egyik polcán, s ahogy elolvastam a borítón a feliratot, miszerint egy "Vidéki üzletember tisztességes nőt keres házasság céljából", úgy gondoltam minden bizonnyal egy izgalmas történet bújhat meg a lapok között. El is határoztam, hogy a fülszöveget direkt nem olvasom el, hadd legyen az egész meglepetés. Miközben hazasétáltam egy hatalmas stócnyi könyvet egyensúlyozva a két karomban, próbáltam szabadjára engedni azt a szegényes fantáziámat, és azon agyaltam, hogy vajon milyen történetről is szólhat Robert Goolwick könyve. Magamban arra jutottam, hogy valami Ida regényéhez hasonló sztori lehet, de aztán ahogy elkezdtem olvasni úgy kb. a harmadik fejezet környékén rájöttem, hogy nem igazán erről van szó.

1907 -et írunk, és egy Isten háta mögötti hóval vastagon borított vasútállomáson kezdődik a történetünk. Ralph Truitt, a gazdag vidéki üzletember reménykedve várja, hogy végre befusson a vonat, és megpillanthassa jövendőbelijét, aki az általa feladott hirdetésre jelentkezett. Ralph Truitt már évtizedek óta magányosan tengeti napjait Wisconsinban, ott ahol az elképesztő hideg és sötétség őrületbe kergeti a város lakóit.
Catherine Land a vonaton ülve robog végcélja felé az ismeretlenségből. Ahogy Ralph Truittnak, úgy neki is gyakorlatiak az indítékai, ám szándékai már korántsem tisztességesek. A hölgynek ugyanis egy arzénes fiola lapul a zsebében...

Szeretem a kezdéseket. Ha engem kérdeztek, szerintem egy könyv első fejezete sok mindenről árulkodik. Érdekes figyelni, hogy ki hogy kezd meg egy történetet, hogyan helyezi el az alapköveket a nagy ismeretlenség közepén... A kezdések számomra nagyon fontosak. Goolrick pedig igazán jól indult: ha nem időzött volna el feleslegesen bizonyos számomra érdektelen dolgoknál, biz' Isten beválogattam volna a kedvenc kezdéseim listájába. De sajnos azt kell mondanom, amilyen jó volt az első két fejezet, a többi rész.... nos, számomra igazán mélyrepülés volt.


Szerintem ha tartotta volna azt a színvonalat, és nem lendült volna át egy Romana-füzethez illő erotikázásba, akkor egy kellemes kis szórakoztató olvasmány lett volna. Igazából úgy éreztem, hogy Goolrick szinte élvezkedve dagonyázik az erotikus fantáziálgatások több oldalakon keresztül tartó leírásában, s mindezt  - mondanom se kell - totálisan öncélúan. Jó volt az alaptörténet, nem lett volna szükség ilyesmikkel "feldobni". Sőt, a gótikus regényekre emlékeztető jellegzetességek már önmagukban bőven elegek lettek volna. De vessetek nyugodtan a mókusok elé, ha nem értetek velem egyet.

Lehettek volna érdekes karakterek, érdekes élettörténetekkel, benne volt a potenciál, de végül mindenki a saját szexuális vágyálmában hemperegve fetrengett az izzadságtól nedves lepedőn, jesszus. nem hiszem el, hogy leírtam miközben életük olyan fordulatokat vett, amelyeket bármely szappanoperahős megirigyelt volna.

Hát igazából ennyi. Nem is tudom mit mondjak. Egy picit csalódás volt ez nekem így utólag meggondolva - nem is az előzetes elvárásaim miatt, inkább a jó alaptörténet kissé félresiklott megvalósításáért. Mindenesetre azért voltak jó pillanatok, meg nem súrolta az olvashatatlanság határát. Sőt, egy kicsit félretéve a saját ízlésemet én azt mondom, hogy ez még a jobbfajta harlekinregények közé tartozik.

Robert Goolrick: Házasság céljából
Eredeti cím: The Reliable Wife
Fordította: Mallász Rita
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Oldalszám: 361
Eredeti ár: 2990 Ft

Vélemények:

8 hozzászólás:

Tara Nima írta...

milyen egyöntetűen nem szereti ezt a könyvet senki.:)

Heloise írta...

@Nima :-D
Az a baj, hogy ez számomra csak utólag derült ki (most néztem, a molyon 3 csillagnál többet nem nagyon kapott :-D). Ha tudtam volna, ki nem hoztam volna, az biztos :-D
De legalább a másfeles sorköznek és a nagy betűméretnek hála gyorsan olvasható volt ;-)

Amadea írta...

Én már régen olvastam ezt a könyvet, de azóta se jutottam vele dűlőre. Mondjuk úgy, hogy vannak részei, amik tetszenek.
Egyébként én is ilyen összefoglaló jellegű postokat írok mostanában... te is le vagy maradva?:)

Heloise írta...

@Amadea: Na, akkor nem képzelődtem, hogy te is olvastad! Kerestem a bejegyzésedet róla aztán, de nem találtam, azt hittem, hogy rosszul emlékszem.
Jaj, nagyon le vagyok maradva (olvasásilag is meg a bejegyzésekkel is) - meg tiszta szégyen, de mostanában csak ennyi gondolatom van :-D vissza kell szoknom a jegyzetelésre.

Abigail Philip írta...

Hát én sem hiszem el, hogy leírtad, de kérem majd ezt a mondatot személyesen is, mert szívesen megnézném közben az arckifejezésedet :D
Egyébként jó poszt-rossz könyv, olvass még ilyen bénákat :P

Heloise írta...

@Abigail: Háhá, feltétlen :-D bár szerintem magad elé tudod képzelni, milyen arcot vágnék, miközben ezt kimondom ;-)
Ó, hát köszi :-) - de nem, nem vagyok én olyan mazochista-fajta.

Amadea írta...

Én szoktam jegyzetelni szinte mindig, csak újabban kettő könyv jegyzetét is elszórtam valahová -.-
Basszus, hiányzik a listából, utálom ezt... de a moly segítségével megtaláltam:
http://amadea.freeblog.hu/archives/2010/12/16/Celtalan_szerelem/
A freeblogon nem működik a kereső már hónapok óta, lehet, hogy át kellene hoznom a régi bejegyzéseket, de az iszonyat nagy meló.

Heloise írta...

@Amadea: Köszönöm, hogy belinkelted - végre így sikerült elolvasnom, már kezdtem magam a szokásosnál is bolondabbnak hinni, hogy "de hát én emlékszem erre", aztán mégse találtam. :-( Pedig végigkutattam a régi blogodat meg a könyv molyos adatlapját is :-S de akkor ez a magyarázat.
Huh, hát elhiszem - azért rengeteg bejegyzésed gyűlt össze ott az évek alatt...

Related Posts with Thumbnails