Pages

A Betiltott Könyvek Hete alkalmából...

2013. szeptember 26., csütörtök

- bár hazánkban annyira nem aktuális, de azért ezt nem lehetett kihagyni -




kép forrása: www.bookpatrol.net

u.i.: azért most már egyszer csak jövök egy normális poszttal is. Belátható időn belül.

Feljegyzés a molyos eseményekről

2013. szeptember 7., szombat


Már régóta érlelődik bennem egy olyan poszt megfogalmazása, amelyben ideiglenesen vagy véglegesen elköszönök könyvesblogger létemtől, mert úgy érzem, elfogytak a gondolataim. Az az igazság, hogy tegnap óta viszont zúg a fejem, annyi minden kavarog bennem. Sok minden történt pár óra leforgása alatt, és végül eljutottam oda, hogy mégsem a blogomtól veszek búcsút (egyelőre), hanem a moly tagságomtól. Már több mint másfél éve írtam egy bejegyzést, amelyben kisebb-nagyobb mértékben kifejtettem, miért is nem leszek ott többet aktív tag. Ezt nem csupán mondtam, ehhez tartottam is magam: se csillagozás, se véleményezés, se könyvfeltöltés, se idézet, se semmi. A frissek olvasása is szépen elmaradt, mert marhára nem voltam ott már kíváncsi sok a cukiságra meg idiótaságra, amik az idők során egyre inkább megszaporodtak, és a - szerintem - értékes tartalmat generáló felhasználók aktivitása is egyre inkább csökkent. A moly nekem levelezőfelület lett, semmi több. A netes életből is egyre inkább kivontam magam - aminek most megvannak a magánéleti okai - , de emellett még én se tudok elmenni szó nélkül.

Az ok, amiért távozok onnan, rengeteg blogon elolvasható - nem fogom most nyolcvanhatmilliomodjára leírni ugyanazt, hogy mi és hogy is kezdődött, mert talán nem is annyira az a lényeg már, hanem az, hogy hova is fajult ez az egész. Már azt iszonyatosan felháborító dolognak tartottam, hogy egy külső felületen történő kommentért vagy egyáltalán véleményért törlik bárki regisztrációját , csupán azért, mert kritikát merészelt megfogalmazni - szerintem nem felháborító módon - az oldalról. Lehet itt jönni azzal, hogy "de a blog RSS-je be van kötve a molyra" meg ilyesmi, de a blog attól még nem lesz molyos felület. Az egy úgymond privát szféra volt mindig és az is marad, amiért nem tartozik számadással a blogger a moly felé. Főleg nem ilyen szankciók fényében.
De aztán tegnap közzétették "hivatalos" álláspontot, ami felháborító módon féligazságokkal teli és rágalmazó hangnemű, és bár felszólítja a tagokat, hogy nyugodtan kérdezzenek, érdemi válasz az érdemi kérdésekre sehol sem érkezik, és olyan - számomra más kedves tagokat - buzdítanak regisztráció törlésére, akiknek csupán annyi a bűnük, hogy intelligens módon érvelnek és jogos kérdéseket vetnek fel az esettel kapcsolatban. Egyszerre nevetséges és szánalmas nem csupán a féligazságokkal teli molyblog bejegyzés, hanem a jogos kérdésekre adott válaszok(?). Mert hogy én hiába olvastam el az összes hozzászólást, azoknak a tagoknak a kérdéseire nem találtam érdemi választ sehol sem, csak olyan mondatokat, amik kikerülik a lényeget. Ugyanis - bár lehet hihetetlen - nem válasz az, hogy "ha nem tetszik, el lehet innen menni", illetve a "rágalmazó hadjárat" és "gyűlöletbeszéd" fogalmak random beszúrása a mondatba, mindenféle megalapozottság nélkül.

S ez az egész már túllépett egy határt nálam is. Bár már régóta nem teszek semmit hozzá az oldalhoz, de számadat se akarok lenni egy ilyen helyen, ahol a gondolatrendőrség figyeli a tagok minden lépését. Egyedül az Amadeával való közös, hihetetlen hosszú levélfolyamunkat fogom sajnálni, amit már legalább másfél éve írunk, és ami alatt szépen-lassan nagyon jó barátokká váltunk.

És végezetül, én már csupán egyetlen rágalomra reagálnék, amit esetleg most ennek a bejegyzésnek a fényében most már én is magamra vehetek (meg mert tegnap Ilweran és Hanna meg Patricia is leírták helyettem is, amit gondolok erről az egészről): "Persze tudjuk, hogy a Molyt szapulni nagyon megtérül, hiszen egy blogger legalább tízszer annyi kommentre számíthat, mintha egy könyvről írna. És ez sajnos úgy működik, mint a drogok: aki egyszer így tesz, utána már vágyni fog a nagy figyelemre."
Nos, speciel én magasról tojok a látogatottságra, nem érdekel, ha ezt a bejegyzést kb. egy ember fogja elolvasni és még ő se ír hozzászólást. Ezt csak muszáj volt feljegyeznem és kész, mert fel vagyok háborodva, meg továbbá, ha valakit érdekel, akkor tudja, hogy mostantól ott nem leszek elérhető. A blogomon, illetve a heloise.villette [kukac]gmail[pont]com címen megtalál.

Ja, és érdemi infókat az apropóról (többek között, a teljesség igénye nélkül) az alábbi linkeken lehet megtalálni:
Ilweran
Zenka
Gretty
Titti
Nima
 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS