2015. február 9., hétfő

Trónok harca

Oké, érzem hogy biztosan sok emberben felötlik most az a kérdés, hogy vajon én egy barlangban élek netán? Ugyanis szentül hiszem, hogy valószínűleg én vagyok az utolsó ember e kerek földön, aki még nem olvasta a Trónok harcát, de méghozzá annyira nem, hogy még a sorozatot se néztem meg, és egyáltalán nem engedtem, hogy bárki, aki olvasta ezeket a könyveket, meséljen róluk. Úgy voltam vele, hogy megvárom a megfelelő időt, és majd mindenféle külső befolyás nélkül belekezdek a könyvekbe. Nos, ez majd' négy évbe és megszámlálhatatlan "ne mondj semmit róla, légyszi" - kezdetű litániámba telt, azt hiszem.

A Tűz és Jég Dala ciklus első kötete valahol beváltotta a hozzáfűzött reményeimet és valahol nem. Bevallom, olykor túlírtnak találtam, különösen a közepe fele, de mindenki megmondta nekem, hogy ezekben a könyvekben mindennek van célja, mert Martin mindent, de mindent számon tart. Csak várjam ki a végét. Persze, ettől függetlenül én is osztom azok véleményét, akik szerint ez tényleg egy nagyon eredeti történet, ahol az ember sohase tudhatja biztosan, hogy merre futnak ki végül a szálak.

Hogy mennyiben fantasy ez, nem tudom. Én az első kötet fényében úgy érzem, hogy inkább hasonlít ez egy intrikákkal teli lovagregényre, mint a klasszikus értelemben vett fantasy-ra. Ami abszolút nem hátrány szerintem, sőt. Egyszerűen lenyűgözött, hogy Martin mennyi agysejtjét mozgatta meg a cél érdekében, hogy végeredménynek egy igazán kigondolt, hihető indítékokkal teli, cseppet sem egyszerű történetet kapjunk. A sokszoros nézőpontváltást is jól oldotta meg, szinte nem is volt olyan szereplő, akit ne tudtam volna megkedvelni. (igen, tudom, öreg hiba :D ) Talán egy-egy mellékszereplőt nem nagyon tudok megérteni illetve megkedvelni, így például Cersei vagy Joffrey, továbbá Viserys se tartozott a kedvenceim közé. 

Nehéz ezt azonban úgy olvasni, hogy az ember ne keresse a lapok között az igazi hőst, vagyis az igazi főszereplőt. Talán túlságosan is hozzá vagyok szokva, hogy egy regénynek alapvetően egy maximum két főhőse van, és Martin könyve ennek a szokásnak eléggé ellentmond. Olvasás közben óhatatlanul is muszáj volt keresnem a szereplők között azt, aki(k)ről ez valójában szólhat; akinek a végzete jelentheti a könyvsorozat befejezését. Igazából halványibolyám sincs, hogy hogy fog folytatódni a történet, de én úgy érzem, hogy Havas Jon és Draenerys Targaryen sorsa itt a legmeghatározóbb; számomra talán ők azok, akik a klasszikus értelemben vett főszereplők fogalmát valamennyire lefedik ebben a monumentális regényciklusban. Ahogy látom őket a többi szereplők fényében, talán ők az egyetlenek, akiknek már itt az első részben világosan kirajzolódik a sorsuk, a végcéljuk, ahová el kell jutniuk. De persze, az is lehet, hogy totálisan tévedek.

Ha már a szereplőknél tartunk, azt hiszem, muszáj a kedvenceimről is nyilatkoznom, hiszen így hová lennének a kaján örvendezések. (Legalábbis akárhány ismerősöm miután megtudta, hogy a Trónok harcát olvasom épp, megkérdezték, hogy kik a kedvenceim, majd kaptam egy-két sajnálkozó pillantást :D ) Az első kötet fényében eddig magasan vezet a listában Havas Jon, akinek a személyisége talán a legjobban ki van bontva; ő az, akit a legközelebb tudott Martin vinni hozzám. Van benne valami klasszikus értelemben vett mesealak jelleg, amit nehéz megmagyarázni igazából, egyszerűen csak így érzem. Nem sokkal mögötte ott van még Arya is, aki véleményem szerint túl kevés fejezetet kapott a könyvben, pedig róla igazán szívesen olvastam. Tetszik a vadsága, és hogy lány létére mégsem hajlandó betölteni az elvárt hercegkisasszony szerepet, és nem az udvariaskodásban vagy a ráutaltságban bízik, hanem inkább kardot és tőrt ragadva igyekszik küzdeni a konvenciók ellen, és később mások ellen is...
Ja, és hát persze ott vannak még a rémfarkasok is, akik az abszolút szuperkedvenceim. Bár velük kapcsolatban sokat gondolkodtam azon, hogy ők vajon tényleg csak a véletlen folytán kerültek a Stark gyerekekhez vagy valóban az istenek küldték őket, mint ahogy Havas Jon mondta? Akárkit kérdeztem erről, nem volt hajlandó válaszolni nekem - vagy csak nem akart.

Amúgy ez a Martin által megcsillogtatott mitológia is elég érdekesnek tűnik, kár hogy szinte semmit nem kaptam még belőle itt az első kötetben. Mindenesetre nagyon érdekel ez a Falon túli világ, hogy ott mégis mi lehet, kik a Mások és miért bukkannak fel ismét? Áh, komolyan és még annyi minden van, ami érdekel ezzel kapcsolatban.

Mindent összevetve szerintem ez elég jó indítókötetre sikerült, amivel jól felvázolta a kezdeti állásokat, és lassan elindított a cselekményben egy lavinát, ami ki tudja, hova fog kifutni. Olykori túlírtsága ellenére mégis azt mondom, hogy ez egy nagyon dinamikus történet, ahol konkrétan tényleg nem lehet tudni, hogy vajon mi lesz Martin következő lépése a szereplőket tekintve. Egy kis pihenő után szerintem újra visszafogok térni ebbe a világba, mert mindenképpen szeretném tudni a folytatásokat!

George R. R. Martin: Trónok harca - Tűz és Jég Dala ciklus I. rész
Game of Thrones
Fordította: Pétersz Tamás
Kiadó: Alexandra
Oldalszám: 889

Vélemények:

6 hozzászólás:

PuPilla írta...

Én is bizonyára barlangban élek, mert nem olvastam Trónokat, és nem is fogok, úgy döntöttem, mert végül a sorozat nézést választottuk, és már majdnem az elkészült évadok végére értünk a párommal. :) Nagyon élvezem, és azt hiszem, a kötetek vastagsága miatt, és azért is mert jórészt már tudom a sztorit (Főleg az elejét, amikor még a sorozat is követi ugyanúgy). Nagyon szeretem én is a Daenerys-szálat és Havas Jon és Arya is a kedvelt szereplőim közé tartoznak, érdekel a sorsuk. :)
A rémfarkasok egyelőre számomra is rejtélyesek. A sorozatban már az elején feltűnnek a mások, a fantasy-szál, lehet, hogy ott erősebb (mások, képességek, sárkányok).

Olyan fura, hogy mellékszereplőként említetted Cerseit és Joffreyt :D Persze a sorozatban lehetnek eltérések, de már az első évadtól elég főszerepet töltenek be. :)

Többet nem árulok el, de azért... óvatosan szeresd meg a szereplőket, mert Martin kegyetlen. :)

horsegirl írta...

Örülök, hogy tetszik, én is szeretem. :) Arya nekem is kedvenc, Tyriont bírom még nagyon. Meg Daeneryst és Jont is. A harmadik kötetig olvastam, a negyedik még visszavan, de most annyira el vagyok havazva a tennivalókkal, hogy nem tudom elolvasni áprilisig (a sorozatot azért nézni fogom).

Üstökös írta...

Nem te vagy az egyetlen - kiáltottam el magam a posztod elején :D Engem annyira hidegen hagy a sorozat, hogy az már nem is igaz. A könyvek elolvasása is csak azért merült fel bennem, mert egy volt osztálytársam állandóan ajánlgatja... Megígértem neki, hogy ha a könyvtárban bent lesz, kiveszem, de hát nagyon kapkodják :D
És hogy a posztodra reagáljak: igen, most te is adtál egy kis löketet, hogy elolvassam az első részt ;)

Heloise írta...

@PuPilla: Ó, akkor nagyon egyezik, kiket kedvelünk :) Bár én Draeneryst még annyira nem - vagyis hát nem utálom meg semmi, csak - egyelőre - olyan semleges vagy nem is tudom. Hú, bevallom, a sorozatba még nem kezdtem neki, de már felkerült a listámra az is :) szóval, még nem tudom, hogy mennyi eltérés van (mmint úgy értve, hogy hangsúlyokban)
Hú, hát én Cerseit meg Joffreyt azért írtam, hogy mellékszereplők, mert még az első kötetben nem kaptak önálló fejezeteket, csak másokon keresztül értesülünk róluk (nem tudom jobb szót találni rájuk így :) ). De annyit már elárultak, hogy Cersei is fog kapni valamelyik kötetben egy önálló fejezetet.
Ó, igen: Martin kegyetlenségéről már ódákat zengtek nekem is - szóval már előre rettegek, kiket fog kinyírni :( (de vannak már tippjeim :D )

@horsegirl: Ó, igen még Tyrion is egy érdekes szereplő, már nekem is felkeltette az érdeklődésem, de még a kedvenc címkétől messze van - gyanítom majd a további kötetekben fogom inkább megkedvelni őt. Ó, hát igen: ez a sorozat tényleg igényli az időt, szóval megértem, hogy te is nyugis időszakot keresel hozzá. Én még nem tudom, mikor fogom a következő részt elolvasni, de gyanítom, hogy majd a szabim alatt :D

@Üstökös: ó, na hát örülök azért, hogy nem vagyok egyedül :) Körülöttem már tényleg mindenki olvasta - még olyanok is, akik nem olvasnak olyan gyakran, max. évente 4-5 könyvet -, és hát ezért gondoltam, hogy én lehetek az egyetlen :D
Ó, ennek örülök! Az első részt mondom, egy kicsit túlírtnak éreztem, de ez az érzés eltörpül amellett, hogy Martin tényleg zseniálisan csűri-csavarja a szálakat, szóval tényleg le a kalappal előtte :) Ha majd bent lesz a könyvtárban, és kiveszed, kíváncsian várom róla a véleményedet :) Úgyhogy csak annyit tudok mondani, hajrá :)

PuPilla írta...

Á, értem, nem tudtam, hogy a narráció hogy megy, de a sorozatban elég egyértelműen főszereplő Cersei és Joffrey is. A változtatásokról sem sokat tudok igazából, mert nem ismerem a könyv pontos menetét, de nem is merek utánakeresgélni, nem akarok spoilerbe futni. :)

Nita írta...

Nyugi, sokan nem olvasták és látták még rajtad kívül. :)
Én most folytattam vagy 2 év kihagyás után a sorozatot, és újra szerelmes lettem bele. :)

Related Posts with Thumbnails