Pages

Egy sötétebb mágia

2017. május 3., szerda

Ez az a könyv, amit már két fejezet elolvasása után elkezdtem mindenkinek ajánlgatni. És nem nagyon telt el úgy nap, hogy legalább egyszer ne hoztam volna fel random módon különböző beszélgetésekben, hogy éppen mit olvasok és mennyire király. Azt hiszem, a környezetem nagy szerencséje, hogy az igazán könyvbe temetkezős napokban már nem találkoztam nagyon senkivel, mert jött a hétvége.
* Vigyázat, megint fangirl üzemmódra kapcsoltam. *
 igen, már megint.


De kezdjük az elején! 
Az Egy sötétebb mágia egy olyan világba nyit ajtót, hogy nem csak egy London létezik, hanem négy is. Ugyanott van mindegyik, de mégsem. Ugyanis párhuzamos világok Londonjai. Vannak ugyan bennük közös pontok, de mégis teljesen mások. Valaha léteztek átjárók közöttük, de azokat lezárták, miután Fekete Londont bekebelezte a mágia. Azóta egyedül az antariknak nevezett mágusok képesek utazni a megmaradt három London között. 
Főhősünk, Kell egy antari, aki üzeneteket szállít a Londonok uralkodói között. És mellesleg néha átcsempész ezt-azt. Egyik útja során egy csomag kerül a kezébe, amiért sokan ölni is képesek. És ráadásul veszélyes is. A mágiával átitatott, örökre lezárt Fekete Londonból származik, és pusztulást hozhat a többi Londonra, ha rossz kezekbe kerül. Kellnek egy kéretlen segítőtársa is akad világmegmentő kalandjában a zsebtolvaj  Lina személyében. Lina a varázstalan Szürke London utcáin próbált életben maradni, ám ennél mindig is többre vágyott. Egy véletlen találkozás alkalmával a Vörös Londonból jött Kellt zsebeli ki, így az ártalmatlannak tűnő fekete kő végül Linánál köt ki, aki végül meggyőzi Kellt, hogy vigye magával a többi világba.

 "Inkább haljak meg kaland közben, mint éljek itt vesztegelve."

Schwab regénye tobzódik a remek karakterekben, hirtelen nem is tudom eldönteni, hogy kit találtam érdekesebbnek közülük. A világok között járó Kellt, aki sokszor olyan bölcs, mint amennyire nem. Vagy a lélekpecséttel örök szolgaságra kényszerített Holland, aki Kellel együtt az utolsó antarik egyike. Aki bár kegyetlen, de vár a megváltásra. Vagy Lina... Lina, akinek kemény élete volt mindig is, és folyton valami szebbről, valami jobbról álmodott. Hogy ő több lesz, mint amire szánták. És ezért tenni is képes. Ő az a jég hátán is megélő típus, aki világokat akar látni, és nem riad vissza a veszélyektől sem. Lina Bard ezzel a könyvvel már fel is került a legkedvencebb hősnőim sorába Deryn Sharp és Lucy Carlyle mellé.

És az az igazság, hogy nem csak a szereplők, hanem szinte minden klappolt közöttünk. Annyira ötletgazdag és eredeti történet, hogy komolyan ismét fejet kell hajtanom az írónő előtt.  Párhuzamos Londonok, vérmágia, lélekpecsétek, vitari és antarik, megszámlálhatatlan sokoldalú varázskabátok... Az Egy sötétebb mágia világa tényleg olyan, amiben egyszerűen jó elveszni. Nem is kell nagyon erőlködni azon, hogy elkapd azt a bizonyos érzést, amit csak az igazán jó könyvek váltanak ki olvasás közben. Ott van már a legelejétől. Köszönhető ez az írónő csodás stílusának és történetvezetésének is, ami szerintem egyébként is messze kiemeli a tucatszerzők közül. Elnézést kérek azoktól, akik ezzel már korábban is tisztában voltak, de azt hiszem, az ilyesmit nem lehet elégszer hangsúlyozni.

Szóval magabiztosan jelentem, én most tényleg nagyon rajongok, és tűkön ülve várom a következő részt. Remélem, nem kell rá sokat várnom. És nagyon szeretem ezt az érzést. Szeretem, ha van mire várni, és ha van könyv, ami kitölti a szabad gondolataimat. 

V. E. Schwab: Egy sötétebb mágia
A Darker Shade of Magic
Fordította: dr. Sámi László
Ventus Libro Kiadó
446 oldal



4 megjegyzés:

Amadea írta...

Még nem olvastam Schwabtől, de ez érdekesen hangzik, kicsit a Soseholra emlékeztet az ajánlód alapján.
(Utálok ilyet csinálni, de az idézetben van egy elgépelés...)

Heloise írta...

@Amadea: Szerintem amúgy tetszene neked - oké, nem kell tőle nagy dolgot várni, de szerintem igényesen megírt, jó kis kikapcsolós könyv :)
(ó, jesszusmáriaszentjózsef...pffffff... köszi, hogy szóltál! Elég durva elgépelés volt :D )

Amadea írta...

Az a baj, hogy az sff-től sokszor világmegváltást várok, vagy iszonyat újdonságot, de majd igyekszem lejjebb tornászni az elvárásaimat. Ha van lehetőséged, less bele a Gabo SFF-nél megjelent novellaválogatásokba (Az év legjobb science ficton és fantasynovellái 2016 és 2017), teljesen rájuk kattantam, alig vártam, hogy az idei (valójában tavalyi, m mindig az előző évi novellákat tartalmazza, nem tudom, Strahan miért ilyen hülyén vezeti) megjelenjen. Az árától ne ájulj el, előre szólok.:) A Flex is nagyon birizgál, van benne bürokráciás mágus! És még jó is, legalábbis Vicomte-nak tetszett.
(Nyugi, előfordul...)

Heloise írta...

@Amadea: Ó, köszi a tippet, majd megnézem bent van-e a könyvtárban. :)
A Flexet most gyors lecsekkoltam (meg Vicomte ajánlóját is :) ) - eddig totálisan ki volt esve a látómezőmből a könyv - és hmmmmm, tényleg érdekesen hangzik!

 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS