A februári mérlegem a következőképp alakult:
Elolvasott könyvek száma : 5
Várólistacsökkentős könyv: 0
Az egyik februári reggelem munkába menet. |
Ez az a hónap, amiben egyáltalán nem olvastam Dickenst. Ezt csak azért tartottam szükségesnek leírni, mert eléggé tervben volt, hogy nekiesek a Várólistacsökkentős tizenkettek közé beválasztott Ódon ritkaságok boltjának. Ezt most bebuktam. Egyszerűen nem volt hozzá kedvem. Már látom, hogy a végén ez a könyv fogja a vesztemet okozni! De neeeeem.... Tökre pozitív vagyok továbbra is, totálisan menni fog ez.
Márciusban majd kicsit jobban belehúzok a listámba, most például eléggé érlelődik bennem, hogy olvasni szeretném a Vörös lázadást vagy A könyvtolvajt.
Vásárlási lázamat most kiéltem a februárban kiosztott számos szülinapi ajándékba szánt könyvek vételekor, nyilvánvalóan azért sikerült ilyen alacsony számot produkálnom most. Az egyetlen könyv, ami végül örökre a polcomon landolt, az Kerstin Gier: Silber - Az álmok második könyve volt, amit már el is olvastam, sőt! Önmagamat túlszárnyalva még egy posztot is sikerült kanyarintanom belőle még ebben a hónapban, így most tökre eminensnek érzem magam. Legalább ebből a szempontból.
Februárban öt könyvet olvastam el - köztük a régóta nyújtott A klastrom titkát, amit hivatalosan már legalább november óta olvasok. Amúgy ez újraolvasás volt, de most se lett a kedvenc Austen regényem, hiába volt a sorrend revideálása a célom. Olvastam még egy szociolingvisztika témájú könyvet is Sándor Klára tollából, amit hihetetlenül szerettem és sikerült újra eszembe juttatnia, hogy miért is rajongtam én anno annyira a nyelvészetért. Erről még nem született poszt, de hamarosan ez is sorra kerül, nagyon izgatottan írogatom az élményeimet erről a könyvről a piszkozatomba.
Mostanában amúgy meg az északi vidékeken kalandozom, nem is nagyon tervezem, hogy mostanában visszatérnék onnan. Elolvastam Edith Pattou: Északfi című meseregényét (poszt erről is hamarosan!), most Tom Rob Smith: A tanya című regénye van terítéken nálam (Svédország), aztán erősen tervben van A Rekviem egy gyilkos asszonyért című, Izlandon játszódó történet, és szerintem Gaiman Északi mitológiája is sorra fog utána kerülni. Nem tudom, most mi van, de eléggé vonz ez a világ. Ha tehetném, már holnap indulnék valamelyik skandináv országba.
Pedig a tavasz is jól esik most, alig várom, hogy megteljen a levegő virágillattal és napfénnyel.
Pedig a tavasz is jól esik most, alig várom, hogy megteljen a levegő virágillattal és napfénnyel.
Többiek:
Nita,