Pages

Kakukkszó

2014. november 20., csütörtök


Rowling és Harry Potter története számomra annyira összefonódott, hogy az írónő újabb felnőtteknek íródott regényeinek híre hallatára mindig csalódottan konstatáltam, hogy "már soha nem tudhatok meg új dolgokat a Harry Potter-univerzumról". Persze, ettől függetlenül begyűjtöttem magamnak ezeket a regényeit is, de a késztetés mindig hiányzott belőlem, hogy Rowling nevét leválasszam a fantasztikus regényfolyamáról. Úgy tűnik, tényleg nehéz kitörni a skatulyából. Cormoran Strike története azonban mégis megfogott, sőt mi több, bebizonyította számomra, hogy Rowling nem csak a Roxfort falai között zseniális író, hanem bizony mást is tud mutatni.

Az, hogy az írónő kiváló krimiíró, ehhez korábban sem fért kétségem, elvégre már Harryék története alatt is bebizonyította, hogy milyen zseniálisan képes elterelni az olvasó figyelmét a nyomokról, milyen könnyen tévútra tudja vezetni az embert. Így hát a Kakukkszó kiválasztásánál valamiképp biztosra mentem, tudtam, hogy a krimiszállal semmi probléma nem lesz, bőven okoz majd nekem fejtöréseket. S ez így is lett. 

Igazából már az első pár oldal után megvett magának a könyv, valami olyan atmoszférát teremtett Rowling, hogy úgy éreztem, mintha csak egy jobbfajta Agatha Christie - regényt olvasnék. Megérintett a takaróbaburkolozós-teátszürcsölgetős olvasás hangulata, amit annyira nagyon imádok, és igazából két fejezet után már totálisan ki is zártam magamból a külvilágot - ami szerencsére, azon a hétvégén különösebben zaklatni sem akart. 

A történetről igazából annyit, hogy adott egy bűneset - jelen esetben egy híres modell gyanús körülmények között elhalálozott - mindenki öngyilkosságra gyanakszik, ám a modell mostohatestvére mégis felkéri Cormoran Strike-ot, az Afganisztánban megsérült háborús veteránt (aki nem mellesleg egy adósságokban úszó magánnyomozóirodát működtet), hogy vizsgálja meg újra az ügyet, mert ő úgy véli, gyilkosság történt. Cormoran kelletlenül belefog a nyomozásba - hiszen a pénzre szüksége van - ideiglenes titkárnőjével közösen. Azonban ahogy egyre inkább bogozza ki a modell halálát körülövező szálakat, hamarosan ráeszmél, hogy talán tényleg nem csupán öngyilkosságról van szó...

 Én mindig azt mondom, hogy a jó krimihez nem csupán a jó helyen elhelyezett nyomok és feszültség kettőse kell, hanem egy olyan alak is, aki kellően érdekes, akinek a karaktere átüt a sorok közül. Cormoran Strike szerintem pedig pont ilyen: nem csupán gondolkodásmódja, nyomozási technikája az, ami lenyűgözi az olvasót, hanem a múltja is, amely a nyomozás alatt szépen, lassan feltárul előttünk. Cormoran Strike szerintem egy klasszikus Sherlock Holmes-figura, szóval bármennyire is modern a történet köntöse, alatta mégis egy ízig-vérig hamisítatlan brit krimi rejtőzik. Rowling azonban még ennél is messzebb ment, hiszen a társadalomkritika sem elhanyagolható mértékben van jelen a regényében. A hírességek kívül csillogó-villogó, azonban belülről rothadó világa szerintem krimi műfajához képest szépen terítékre kerül - nyilván nem egy Bret Easton Ellis szinten, de azért mégis csak hitelesnek tűnően ad bepillantást a szemfényvesztés és áskálódás világába, ahol a hírnévnek bizony komoly ára van.

Nem tudom amúgy, hogy csinálta, de olyan plusz dolgokat adott hozzá,, hogy több lett ez számomra egyszerű kriminél. Rowling, megint megcsináltad! Visszavonhatatlanul a rajongód lettem. És türelmetlenül várom az újabb Cormoran Strike-könyvet.

Robert Galbraith: Kakukkszó
Cuckoo's Calling
Fordította: Nagy Gergely
Oldalszám: 546 oldal

4 megjegyzés:

Éva írta...

Szia!
Először is szeretném neked elmondani, hogy ez volt az első könyves blog, ami felkeltette az érdeklődésemet a blogok világa iránt. Jó hangulatúak a bejegyzéseid, volt is pár könyv, amit a te bejegyzéseid ihletésére olvastam el, vagy épp erősen tervbe lett véve az elolvasása. Cormoran Strike a szívemhez nőtt, J. K. Rowling ezzel a regényével kinőtte magát a varázsló iskolából, amit pedig elfogultan és megingathatatlanul szeretek (első olyan könyvem volt, amit a magam örömére olvastam el gyerekként). Cormoranról és a sokoldalú titkárnőjéről is legalább olyan szívesen olvastam, mint a HP köteteket, és már nagyon várom a Selyemhernyó megjelenését. :)
Üdv: Nana001

Heloise írta...

Kedves Nana001!

Nagyon szépen köszönöm a kommentedet, de tényleg :) Hihetetlenül feldobtál vele :)
És nagyon örülök, hogy Neked is ennyire tetszett Cormoran Strike alakja - a J. K. Rowlinggal kapcsolatos rajongásodat pedig abszolúte osztom! :) Te tudsz valamit, hogy mikorra várható a Selyemhernyó megjelenése magyarul? Mert azt tudom, hogy angolul már kijött - de olyan jó lenne, ha mondjuk karácsonyi ajándék lehetne belőle :)

Ilweran írta...

Ah, de örülök, ezt én is nagyon bírtam :)
Annak pedig még jobban, hogy visszatért a blogolhatnékod, jó újra olvasni ;)
Egy ideig úgy volt, hogy karácsonyra kijön a Selyemhernyó, de most már az díszeleg a kiadó oldalán, hogy február :(
Remélem, tovább nem csúsztatják.

Heloise írta...

@Ilweran: Igen, emlékszem a posztodra :) (mert bár nem blogoltam, azért olvastalak titeket továbbra is :) )
Ó, köszi szépen, nagyon aranyos vagy! :) Hát végre kicsit összeszedtem magam, és elkezdtek jönni az eddigi nagy ürességből a gondolatok :)
Óóóóóóó.... ez nagyon rossz hír :( Mert már láttam, hogy megjelent angolul, de a magyar kiadásnál reménykedtem a karácsonyban. Hát akkor ki kell bírni februárig ezek szerint :(

 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS