Amilyen kényelmesen indult nekem a december, olyan mozgalmasra sikeredett a végére. Olvasás terén meglepő módon egész jól teljesítettem, hiszen azért a rohanások és utolsó pillanatos kapkodások mellett négy könyvet mégis csak sikerült elolvasnom. Mármint... tudom, hogy ez nem olyan nagy szám, még nekem is voltak bőven olyan hónapjaim, amikor ezt meghaladtam, de tényleg tekintve a decemberi izgalmakat és sűrű programokat és ólomfáradtságot, ez a négy elolvasott könyv tényleg egész jó szám. Befejeztem a novemberben elkezdett Hulló angyalok című regényt Chevaliertől, ami mondjuk úgy, hogy finoman szólva nem tetszett. Aztán karácsonyra hangolódásképpen - mert hogy még a karácsonyi hangulat is váratott magára nálam - elolvastam Matt Haigtől A fiú, akit Karácsonynak hívnak című gyerekregényét, ami viszont instantszerelmet hozott magával és igazi karácsonyi hangulatot. Imádtam olvasni. Kicsit komolyabb vizekre evezve elolvastam még Fredrik Backmantól az idén megjelent Egymás ellen című regényét is, ami a Björnstad sorozat második része. Ez a bejegyzés továbbra is várat magára - talán a héten megszületik, de elöljáróban annyit elmondanék, hogy sajnos csalódás volt részemről. Az év utolsó olvasmánya viszont igazán izgalmas és kedvemre való volt, ez pedig Agatha Christie egyik Poirot története: a Találkozás a halállal volt.
Bejegyzések tekintetében elmondható, hogy most az utóbbi két napban kicsit elárasztottam velük a blogot, amiért így utólag is elnézést kérek, de a rendszerető énem egyszerűen nem hagyhatta, hogy bizonyos könyvek értékelése a jövő évre csússzon. Ami mondjuk így belegondolva abszolút hülyeség, és hát kit érdekel melyik mikor van publikálva vagy publikálva van-e egyáltalán, de tényleg, senki nem kéri számon, de nekem szabályos tikkelést okozott már maga a tudat is. Így is maradt átvinnivalóm amúgy, de legalább a - számomra - halaszthatatlan bejegyzéseket megírtam. Igazából ez az utolsó pillanatos dolog is az elfoglaltságoknak majd pedig az ünnepek utáni cukorkómának volt köszönhető, a blog és az online élet sajnos ezért szorult kicsit nagyon háttérbe az utóbbi két hétben.
Azt hiszem, a holnapi napot például azzal fogom tölteni, hogy a maradék mézeskalács majszolása közben más blogok olvasásában is behozom ezt a két hetes lemaradásomat.
Vásárlások terén viszont ismét csak nem szolgálhatok semmi izgalommal, igazából két könyvvel bővült a házi könyvtáram. Az egyik Christelle Dabos A tükörjáró sorozatának második része, a Rejtélyes eltűnések a Holdvilágban, amit már kábé tavasz óta hihetetlenül elképesztően várok, és nagyon megörültem a novemberi megjelenésének, de most csak a karácsony tudott keretet szolgáltatni a megvásárlásához. Őszintén mondom, alig várom, hogy elkezdhessem - szerintem ezzel fogom nyitni az új évet. A másik könyv pedig a lenyűgözően szépséges kidolgozású The Nutcracker Barnes&Nobles -es díszkiadása. Sajnos idén nem jutott rá időm, hogy elolvashassam - pedig igazán rövidke kis könyvről van szó -, de talán januárban vagy legkésőbb jövő karácsonykor biztosan elő fog kerülni.
A következő napokban is kicsit nagyobb aktivitás várható tőlem, de nyugi, már viszonylag normális keretek között - napi három bejegyzés tutira nem fog kikerülni például. De már írogatom piszkozatban az év végi zárásokat, összegzéseket, könyves terveket és elmaradt olvasónaplókat, plusz alig várom, hogy elkezdhessem a várólista csökkentős könyveimet. A január is mozgalmas lesz nálam sokféle szempontból, rengeteg izgalmat tartogat. De a részletekről inkább később számolok majd be nektek.
Csodás szilvesztert mindenkinek! Én szerintem hamarosan pizsamába bújok, és nekiesek Christelle Dabos könyvének. Oké, még lehet társasjátékozok is. Hiába, bulizni tudni kell!
Ja, és:
Boldog élményekben és szuper olvasásokban gazdag új évet kívánok mindenkinek!
A többiek decembere: