Szeptember utolsó napján majdnem vettem magamnak még egy könyvet, de annyira megtartóztató üzemmódba léptem miután a kedves férjem emlékeztetett az ebben a hónapban szerzett könyveim mennyiségére, hogy végül ott maradt a bolt polcán. De mivel holnap már október van, lehet, hogy visszamegyek azért a könyvért.
Minden a The Hate U Give - A gyűlölet, amit adtál című regénnyel kezdődött, amivel megjutalmaztam magam, már nem is tudom, miért is. Pár nap múlva pedig ott ültem a Bookdepository oldala előtt és a bankkártya adataimat pötyögtem be nagy elánnal, mert megláttam az Anne-köteteket díszdoboz kiadásban, egészen megfizethető áron, így úgy gondoltam, nem élhetek tovább enélkül. Tényleg nem, jó? S aztán ha már ott voltam, képzeljétek, pont szembejött velem Janine Beacham regénye, amiben nem csak komornyikok vannak, hanem macskák is. Már régóta a Goodreadses várólistámon volt, és végre megjelent. Nyilván, ezt is muszáj volt megvennem. Aztán érkezett hozzánk a boltba egy válogatás Lovecraft műveiből. Még nyáron kaptam az Arkham Horror nevezetű társasjátékot, és azóta elkezdtek érdekelni Lovecraft írásai, de sajnos azt kellett tapasztalnom, hogy nincs egy kötete se a könyvtárban - legalábbis, ami földi halandó számára elérhető. Ráadásul igen nagy kedvezménnyel tudtam megvásárolni, szóval szerintem bűn lett volna otthagynom. És innentől kezdve a többi könyv már gondolkodás nélkül landolt a táskámban. Először Ferrante regénye, a Briliáns barátnőm, aztán pont két napja megvettem még a Holttest a fürdőkádban -t és a Minden madár az égen -t is.
Olvasni most nem sokat olvastam, ha jól számolom, most csak hármat sikerült: a Szikomorfán születtem, a Briliáns barátnőm és Harry August csodálatos élete voltak most a társaim a mindennapokban. Az az igazság, hogy a szeptember nekem mindig nehéz hónap a munkámból kifolyólag, és ilyenkor sose sikerül remekelnem agyi tevékenységeket kívánó dolgokban. De legalább könyvesbolti morzsákat ismét zúdíthattam rátok - ha már más tevékenységekre képtelen voltam. És még mennyi van!
Arra viszont roppan büszke vagyok, hogy a várólista csökkentéssel még mindig jól haladok. Már csak öt könyvem van hátra, ebből kettő igen rövidke, egy délután alatt elolvasható. Szóval, én ezt még mindig úgy gondolom, hogy teljesíteni tudom. Októberi terveim között szerepel még kettőt elolvasni a listáról, de nyilván ismeritek a viszonyomat az elgondolásaim megvalósításához. Szóval, ezt inkább nem is ragoznám tovább. Meg nyilván nehéz lesz azért is, mert rengeteg szuperséges megjelenés van, ami felcsigázta a fantáziámat (hello Amadea és PuPilla! :) ), és egyszerűen hiperventillálni kezdek, ahányszor eszembe jut, hogy mennyire kevés időm van arra, hogy ezt a rengeteg szuper könyvet mind elolvassam. De hátha megtanulom egyszer jobban beosztani az időmet. Apropó, vettem még magamnak egy Johanna Bashford által illusztrált határidőnaplót is, hátha ez kicsit segít rajtam.
Ja, és a legfontosabb beszerzés kimaradt: egy új Harry Potter-kötet! Méghozzá a Griffendéles jubileumi kiadás - a Hollóhátast már júliusban megkaptam születésnapomra a keményfedeles változatban. Ez a kötet most egyenesen Norvégiából repült ide hozzám a férjem útitáskájában, aki azt gondolta, ezzel fog engem megajándékozni hazaérkezése alkalmából. Szeretem ezt a fiút.
Mint mondtam, októberi tervek vannak most dögivel: olvasásra és nem olvasásra vonatkozólag is. Mozizásokat, forró csokizásokat, teázásokat, süti sütéseket és sorozatnézős esteket is tervezek, miközben persze az összes -engem érdeklő - friss megjelenést is elolvasnám, ahogy az eddig megvett könyveimet is, és persze a várólista csökkentésről ne is beszéljünk. :) Szabadidőmben az időnyerő kifejlesztésén gondolkodom amúgy. Ha azt tapasztaljátok, hogy minden tervem összejött, akkor gyanakodhattok, hogy sikerrel jártam.
De addig is: hello, október! Már nagyon-nagyon vártalak, szeretek benned zsizsegni!
A többiek szeptembere: