A júliust a kalapok és a bonbonok bűvöletében töltöttem, miközben együtt nyomoztam főhőseinkkel egy galád tolvaj után. De hallgattam gondolatokat az élet szeretetéről is, illetve az attól való búcsúzásról is. Próbáltam elröppenő emlékek után kapadozni egy egyre zsugorodó térben, ahol jácintok nőnek a padok alatt. És újra visszatértem pár nap erejéig a gimi falai közé, ami pont ugyanolyan borzalmas volt, mint ahogy emlékeztem.
*Amúgy pedig Bóóódog szülinapot, Herri!*
Egyébként nagyon vicces, hogy szinte mindig konstans három szerzett könyv a havi mérlegem, bármit is csinálok. Ha esetleg egy hónap mégis kimarad, akkor a következő hónapban veszek hatot. Most viszont az történt, hogy nem vettem egy könyvet se. Tényleg.
Egyet se.
Viszont, volt egy szüli(hó)napom meg részt vettem egy nyereményjátékban is. Így lett három beszerzett könyvem júliusban.
Neil deGrasse Tyson: Ha felfal egy feketelyuk - ezt a könyvet Mamámtól kaptam. Imádom a csillagászattal, asztrofizikával foglalkozó írásokat, még ha csekély értelmi képességeimnek köszönhetően nagy részüket fel sem fogom. De én mindezek ellenére hűségesen olvasgatok ilyen írásokat meg járok előadásokra, hátha rám ragad valami. Neil daGrasse Tyson könyvét egyik barátom ajánlotta amúgy.
J. K. Rowling: Harry Potter and the Philosopher's Stone - jaj, hát ugye nem gondoltátok, hogy ilyen ünnepi kiadás nélkül maradok? Mert én nem. És szerencsémre húgcskám se, aki meglepett vele. Természetesen, a Hollóhátas változatot kaptam, mi mást. Csodálatosan gyönyörű kiadvány, tele mindenféle plusz infóval az adott házról. Imádom!
J. K. Rowling: Harry Potter és a Bölcsek köve - ezt a csodaszépséges díszkiadást az Animus Kiadó játékán nyertem. Mindenki aláírta a kiadóból, köztük a fordító - Tóth Tamás Boldizsár - is. Ha ezt el tudnám mesélni a tizenhárom éves kori énemnek, valószínűleg sikongatna örömében. Én csak szentimentális felnőtt módjára sírva fakadtam a boldogságtól, amikor megtudtam, hogy nyertem, és aztán hosszú perceken keresztül nem tudtam abbahagyni. Majd akkor is, amikor a borítékból kivettem a kötetet.
Ebben a hónapban öt könyvet olvastam el, és mindet eléggé szerettem. Elolvastam a Nyitott Akadémia keretén belül megjelent A lélek dolgait, amiben válogatott írásokat olvashatunk Almási Kittitől, Bagdy Emőkétől, Ranschburgtól, Poppertől és még sokan másoktól. Hasznos kis írások amúgy, szerettem olvasni - annak ellenére hogy majd három hónapig hevert az éjjeliszekrényemen a könyv.
Elolvastam még Julie Buxbaumtól a Három dolgot mondjot, amit egyébként egy kis laza gimis történetnek gondoltam - és hát valahol amúgy az is, de emellett nekem tetszett még a regényben megjelenő kicsit komolyabb tónus is. Sorra került még az előző hónapban zsákmányolt Backman kötet is, a Hazavezető út minden reggel egyre hosszabb is. Ezzel a kis rövidke írásával is sikerült végigzongoráznia a lelkemen, viszont a történetnek kicsit ülepednie kellett, hogy megszeressem. Illetve befejeztem még egy múlt hónapban zsákmányolt könyvet, Katherine Woodfine regénye személyében. The Clockwork Sparrow egy nagyon aranyos, imádnivaló krimi. Csak még írni nem sikerült róla, de majd pár nap múlva részleteiben is áradozom róla egy sort. És utolsóként pedig elolvastam Jojo Moyestől a Mielőtt megismerteleket, amitől nagyon sokáig ódzkodtam, de végül rájöttem, hogy totál felesleges volt. Nagyon szerethető regény, amit jó volt olvasás után kibeszélni a húgommal egy csésze jegeskávé mellett.
Ezen kívül kifosztottam egy könyvtárat is a nagy nyári bezárása előtt. Azt hiszem, elég csak annyit mondanom, hogy két táskával vittem oda a férjemnek a könyveket, hogy inkább autóval vigye haza őket. A láthatóan lesokkolt állapotára tekintettel, gyorsan megnyugtattam, hogy csak könyvtári könyvekről van szó - s mihelyst ezt kimondtam, egy hatalmas megkönnyebbült sóhajt hallatott. Amúgy fogalmam sincs, miért vittem ki ennyit, totál pánikba ejtett most ez a bezárás. Eluralkodott rajtam a hörcsögtermészet.
A többiek zárásai: