Bejelentkező

Az április vége - május közepe alapvetően a kóstolások jegyében telt nálam könyvfronton. És eddig igencsak kevés olvasásom jutott el a 100. oldalnál tovább. Igazából egy csomó könyvért lelkesedtem olvasatlanul, meg begyűjtöttem magamhoz, hogy majd ezt és ezt, na meg amazt is feltétlen, de valahogy sosem találtam meg velük a közös hangot. Tudtam amúgy, hogy mit keresek - mármint nem konkrétan értitek, hanem a hangulatot, az érzést kerestem.

Belekezdtem Orson Scott Card Bűvöletébe, ami tök jó volt az első tíz oldalig, vagyis azt hittem tök jó, de aztán kiderült, mégsem. Aztán belekezdtem Abercombie Half A King című regényébe, de az sem... igazából lehet, hogy csak ki kellett volna tartanom még vagy 30 oldalig, de feladtam.Volt még egy Ishiguro regény is (értitek, egy Ishiguro regény!!!), A lebegő világ művésze, amit kb. a 20 oldalnál kaszáltam.... valahogy ez sem...

Már vagy egy hónapja motoszkál bennem, hogy folytatnom kéne a Trónok harcát, de nem éreztem magamban elég erőt. Helyette tettem egy kis kirándulást Longbourne-be, Jo Baker regényével, aminek vajmi kevés elvárásokkal kezdtem neki, de végül iszonyatosan megnyert magának majd erről viszont írni is fogok hamarosan , egy nap alatt elolvastam, és elképesztően imádtam meg szerettem még a hibáival együtt is. Igazából annyira, hogy most nem adtam fel a küzdelmet a Downton Abbey-vel (tudni kell, hogy a sorozat már az első rész megjelenése óta iszonyatosan birizgálja a fantáziámat, de folyton volt a fájlokkal valami probléma, ami miatt vagy csúszott a hang, vagy nem akarta lejátszani a lejátszó.... meg igazából minden probléma előjött vele, ami csak előjöhetett. De Jo Baker regényének hangulata annyira magával ragadott, hogy most tökre nem hagytam magam, és végül komoly küzdelmek árán, de sikerült beüzemelnem nekem is a sorozatot, és azóta non-stop rajongás van.)

Ja, meg közben elkezdtem gyűjteni egy új Harry Potter angol kiadást, ami olyan gyönyörűségesenszépséges

megcsodálatos, hogy úgy éreztem, muszáj ezt birtokolnom. Egyszerűen muszáj. Már az első három rész meg is van, a többi pedig már félre is van rakva nekem a boltban, és szépen várják a sorukat. Amúgy ez a kiadás sokkal strapabíróbb is, mint az Adult Edition - a boltban egyszerűen rettegek tőle, mert olyan könnyen sérül a borítója, hogy ihaj....elég egy rossz mozdulat, vagy egy kicsit szorosabb pakolás, és máris megsérül. Ez az újabb eddig úgy tűnik, hogy bírja a megpróbáltatásokat odabent.



Amúgy tegnap este elkezdtem a Királyok csatáját. Csak addig motoszkált a fejemben Martin világa, hogy nekikezdtem ennek a kötetnek is. Ja, meg kivettem a könyvtárból Gaiman Sandman-sorozatának első részét is, mert nagyon kíváncsi vagyok rá (tegnap érkezett a negyedik része a boltba, és totálisan felcsigázott). Meg mert Patricia azt mondta anno, hogy nagyon jó. Úgyhogy ennek is majd nekikezdek a terveim szerint. Ahogy ma ballagtam hazafele, meg is állapítottam magamban, hogy az utóbbi időben elég sok Gaimant olvasok, ahhoz képest, hogy igazából ritkán szoktam érte rajongani.... a fene érti.