Pages

#március

2017. március 31., péntek

Márciusban három könyvet szereztem be magamnak végül, de legalább tizenkétszer vágyakoztam még más könyvek után. Számoltam. De végül győzött a józan ész, és megemberelve magam azt mondtam, nyugi, majd legközelebb. Most a kerti virágok fontosabbak voltak. A többi könyv címét feljegyeztem a Moleskine-embe, és majd ha kiállják az idő vaspróbáját megveszem őket is. Valamikor.
De lássuk, kik is jöttek velem haza ebben a hónapban!


Roald Dahl: Boszorkányok - gyerekkori nosztalgia miatt volt muszáj most azonnal megvenni. Még általános iskolában ajándékoztam a Boszorkányokat az egyik barátnőmnek születésnapjára, de természetesen előtte én is elolvastam :P . Emlékszem, hogy mennyire odáig meg vissza voltam érte, és megfogadtam, hogy majd megveszem magamnak is. Aztán ez elmaradt, később pedig a könyvnek ki is fogyott az a kiadása. Mikor megtudtam, hogy kiadják újra, megfogadtam, hogy ezúttal nem fogom elodázni a megvételét. Újra el is olvastam még aznap este, posztot is majd hamarosan írok róla. 

Diana Wynne Jones: Howl's Moving Castle - hogy én ezt már milyen régóta el szeretném olvasni! Gondoltam egyet, és végül angolul vettem meg, mert miért is ne. 

Jennie Fields: A vágy kora - oké, ez tényleg abszolút impulzus vásárlás volt, nem tagadom. És azt is bevallom, hogy amúgy nem jött volna velem haza, ha nem 670 Ft-ért dobják utánam az egyik újságosnál. Az Edith Wharton életéről szóló regény valójában a "majd-egyszer-könyvtárból"-listám tételeként szerepelt eredetileg, de ennyi pénzért igazán nem hagyhattam ott. Ugye?

Ebben a hónapban egyébként öt könyvet sikerült teljesen magamévá tennem, bár a posztokkal erős elmaradásban vagyok. Elolvastam Tom Rob Smith: A tanya című regényét, Dave Eggerstől A Kör című disztópiát. Lázár Ervintől a Szegény Dzsoni és Árnika egy másfél órás munka utáni várakozás közben került a kezembe (még szerencse, hogy könyvtárépületben dolgozom), és pont kitöltötte a várakozási időmet. Olyan aranyos könyv :) Majd lehet egyszer csinálok egy mesekönyves válogatást, és akkor írok ott róla kicsit bővebben. Akkor ugye volt még terítéken Neil Gaimantól a Kilátás az erkélyről című esszékötetszerűsége és a Boszorkányok is. És március nagy részében természetesen a februárban elolvasott könyveimről írtam. De nem is baj, jó az, ha kicsit leülepednek bennem a dolgok. Most egyébként jelenleg A szél nevének világában kalandozom, és hát eléggé rajongok.  Csak mondom.

Rögtön rá is jöttem, hogy erre van most szüksége az én kis lelkemnek: fantáziára és végtelen kalandozásokra. Kicsit el kell menekülnöm, távolodnom ettől a világtól, bizonyos helyzetektől, és még az olvasmányaimban sem szeretném ezeket viszontlátni. Az elkövetkezendő hetekre az új jelszavam könyvek terén: Csak könnyedén! Nem szeretnék komoly dolgokat olvasni, és mély gondolatiságokon sem akarok töprengeni. Menekülni szeretnék. Nem tudom meddig, de most ezt érzem. 
Amiket például ennek a jegyében terveztem olvasni:
  • Libba Bray: Diviners - A Látók
  • Cassandra Clare: Lady Midnight
  • Diana Wynne Jones: Howl's Moving Castle
  • Sarah J. Maas: Throne of Glass - Az üvegtrón
Úgyhogy éljen az eszképista irodalom! További könnyedségek ötleteit szívesen fogadom, bármi ilyesmire vevő vagyok most, úgy érzem.

Többieknél a március:
Nita
Dóri 
Nikkincs 
Amadea
PuPilla

10 megjegyzés:

Lobo írta...

Ó, erre a Whartonosra kíváncsi lettem én is. Majd a könyvtárból... :)

Heloise írta...

@Lobo: Én is így kezdtem.... :D
Amúgy szerintem tényleg jól hangzik fülszöveg alapján, szóval majd igyekszem sorra keríteni.

Amadea írta...

Üvegtrón? NAGYON kíváncsi leszek a véleményedre.:)

Heloise írta...

@Amadea: Én is amúgy! :D
Iszonyatosan rajongani szeretnék - de hát majd meglátjuk, mi lesz belőle :)

Amadea írta...

Szerintem te túl okos vagy ahhoz a könyvhöz... áh, visszafogom magam, nem akarom elvenni a kedved.:)

Heloise írta...

@Amadea: Jajj, most már nagy rajtam a nyomás :D (csak viccelek) Most már NAGYON kíváncsi vagyok, milyen lesz ez a könyv.
De mindenféleképp tudósítok róla, akár írok róla itt a blogban, akár nem :)

PuPilla írta...

Erre az üvegtrónozára én is befizetek! :D Sose gondoltam volna, hogy téged érdekel. :) Szerintem Maas szépen ír, de sótlan kissé. A high fantasy meg nem tudom mennyire fekszik neked, románc vonulattal. De nem akarom elvenni a kedved, csak meglepődtem. :)
Nagyon jó ez az eszképista irodalom kifejezés! Te találtad ki, vagy létezik ilyen? :D Én mindig kis eszképizmusnak érzek úgy egyáltalán bármilyen jó könyvbe való belemerülést. Segít kiszakadni a szürke hétköznapokból. :)
670 tényleg nem volt sok azért a könyvért, ne bánd. :) Egy közepes latte ára egy kicsit fancybb helyen. ;)

Heloise írta...

@PuPilla: Jaj, most már teljesen elbizonytalanodtam, hölgyek! Én amúgy most azt a könnyed kis rajongást keresem, mint anno pl. a Csontvárosnál volt nekem. De jaj, most már hogy ketten is ennyire meglepődtetek ezen a döntésen, lehet hogy revideálom magamban :D
Az eszképista irodalom kifejezés sajnos nem saját találmány :( , Neil Gaimantől kölcsönöztem, az esszékötetében használta és nekem is nagyon megtetszett rögtön :) Azóta aktívan használom, ahol csak tudom :D Igen, abszolút egyetértek veled - ezt végül is így is fel lehet fogni, igazad van :)

PuPilla írta...

Nem akartalak elbizonytalanítani! :) Kezdd el, aztán ha nem tetszik akkor max. nem folytatod. :))
Nem hallottam még ezt a kifejezést, de nekem is nagyon tetszik. :)

Amadea írta...

Jaj, nem akartam én elvenni a kedved. A tapasztalat aranyat ér.:D Ha másnak nem, elrettentő példának jó lesz, ahogy a pasim szokta mondani.:D
Anno én is szerettem a Csontvárost, meg a Rubinvöröst, aztán valahogy elmúlt a VP-korszakom, a Zafírkék már idegesített. Maradjanak meg inkább szép emléknek.:)
(A Twilight első részét kétszer olvastam. Juuujj.:D Vizsgaidőszakban életmentő volt.)

 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS