Mit (t)akar a férfi?

Dr. Csernus Imre: A férfi

kiolvastam: 2010. augusztus 5.

Azt hiszem elég nehéz kérdés megválaszolni, hogy mitől lesz egy férfi valóban férfi... miben rejtőzik a férfiasság fogalma? Persze, tudunk bizonyos attribútumokat, amikről úgy hisszük, hogy egy férfinak rendelkeznie kell. Ilyen az is, hogy erős legyen - mind fizikai, mind lelki értelemben, bátor, megvédje a gyengébbeket, megteremtse a családja számára a megfelelő egzisztenciát... Csernus könyvéig ezeket egyszerű kérdéseknek tartottam, bár soha nem tettem fel magamban ezeket, de tudtam, hogy van erről egy képem és tudom, hogy ez az egész mit takar. Hát, rájöttem, hogy ez mégsem olyan egyszerű, mint amilyennek tűnik...

Az, hogy ennyire lebagatellizáljuk ezt a kérdést, már ha egyáltalán valaha is feltesszük magunkban vagy csak simán azt hisszük, hogy tudjuk miből áll a válasz, nagyrészt a kulturális beidegződéseknek köszönhetjük: hiszen mindenki életében, születésétől fogva, felbukkan egy férfimodell, aki bizonyos viselkedésmintákat mutat - aztán lehet, hogy kicsit mellékvágányra tereli a férfiasság mibenlétéről vallott felfogásunkat, mert azt hisszük, hogy ez az, pedig valójában csak a pp mibenlétét tapasztaljuk meg...

És hát nem mellesleg ott a média, ami belegyömöszöli az emberekbe azt a felfogást, hogy az a király csávó, akinek minimum egy Porsche-ja van és egy Playmate szeretője, felelősséget vállalni nem kell neki semmiért, azt majd az asszony úgyis megoldja, neki csak kocsikázgatni kell, meg hát azt a sok pénzt hazahozni, mert ő ilyen irtó fontos ember, és nem mellesleg egy király csávó - pedig, ha tudná, hogy valójában csak egy pp...

"Hallottam olyan pasiról is, aki azt mondta, azért szeretne sok pénzt, mert a gazdagsága azt a fajta szabadságfokot jelentené számára, hogy mezítláb járhat, szakadt gatyában, felteheti a lábát az asztalra, és nincs szüksége mobiltelefonra(...) Ez az álom arról szól, hogy valaki azért akar dolgozni és meggazdagodni, hogy szabad legyen"

Az az igazság, hogy ez a fogyasztói társadalom, ami csak a lehető legjobb profit elérésére van berendezkedve, kicsit elviszi az ember szekerét egy tök másik irányba: egy olyan felszínes és anyagias álomvilágot teremt az emberek számára, akik így azt hiszik, hogy csak így lehetnek boldogok. Keress sok-sok pénzt, minél többet, és el ne felejts vásárolni. Sokat. Vagy még annál is többet.

De persze, emiatt nem csupán a média okolható, félre ne értsétek, de azért elég nagy szerepe van benne...

" Szerintem a különbözőségek abból fakadnak, hogy bizonyos szempontból a nők és a férfiak másra vannak megtanítva és kondicionálva. Az érzelmi intelligencia fejelsztésével nem a kudarcokat nyírjuk ki az életünkből, csupán gyorsabban tudatosul az a felismerés, hogy negatív irányba haladok, és milyen gyorsan tudok ebből kilépni, hogy ne erre haladjak. "

És hát aztán ott vannak azok a kulturális berögződések is, amik megszabják, hogy hogyan is viselkedhet egy férfi: ők nem sírhatnak, nem analizálhatják az érzéseiket és saját magukat, mert az milyen puhány dolog már... És hát, az ilyen elfojtások miatt jönnek aztán a problémák, és egy nap felkel az ember, és észreveszi, hogy mennyire üres az élete és nem boldog. De hát miért? Ott a Porsche, a Playmate és sok-sok pénzt keres. Akkor mi a probléma??

"Ezek szerint, ha egy pasinak nincsen pénze, akkor nem is érezheti magát férfinak? Egyelőre ez a világ üzenete."

Igazából, csak szembe kéne nézni önmagunkkal, és nem a folytonos megalkuvásokat kéne keresni az életben, hanem igenis kitartani a vágyaink mellett. És ne feledkezzünk meg útközben arról sem, hogy a párkapcsolat nem magától működik, azt életben kell tartani - olykor igen kemény munka árán. S azt hiszem, ez az üzenet nem csak a férfiaknak, hanem a nőknek is ugyanúgy szól.

Csernussal való első találkozásom után nagyjából ezeket szűrtem le, s remélem nem siklottam el egyéb fontos dolgok fölött. Igazából, mikor a kezembe vettem a könyvet, úgy voltam vele, hogy "na, ebből mindent meg fogok érteni" - hát, igazából nem így lett, bár a megoldáshoz kicsit közelebb kerültem és sok új kérdés tolong azóta a fejemben, amik eddig soha nem fogalmazódtak meg bennem. Voltak olyan elképzelései, amikkel totálisan egyet tudtam érteni, de voltak olyanok is, amiket elképzelni sem tudtam, hogy ez tényleg így van és ezért és ezért.

S igazából, amit furcsálltam, hogy ez nem egyértelműen a férfiakról szólt - ahogy a cím sugallta, hanem úgy általában az emberről, vagyis a magyar emberről. Párkapcsolat, családi háttér, munkahely, emberi kapcsolatok - mind-mind terítékre került, de nem csupán a férfi szempontjából. Ez persze, nem feltétlenül baj - hiszen jó hipochonder módjára, így magamat is analizálhattam.

"A probléma akkor keletkezik, amikor valaki a párkapcsolatában is hazudik. Mert annál súlyosabb önátkúrás nincs. Ebben az álszent világban nagyon sokszor nem lehet őszintének lenni. de ott kint a túlélésről van szó. Azonban otthon ez megbocsáthatatlan bűn. "

Tetszett ez a személyes hangvétel, ami teljesen azt az érzetet adta, mintha Csernussal egy kávé mellett beszélgetnénk a férfiakról, az emberi kapcsolatokról vagy úgy magáról az életről. Hát, jó kis beszélgetés volt! Imádtam azt a képiséget, amit egy-egy probléma leírásánál vagy a vele való szembesítésnél alkalmazott - annyira jól adta vissza az egészet, miközben ennek a komolyságát vagy a súlyosságát tényleg jól érzékeltette. Szinte sokkolta vele az embert.

Találkozásunk Csernus bácsival 7 pontosra sikeredett.

A könyvért köszönettel tartozom a Jaffa Kiadónak!
Továbbá a közreműködésért még hálás köszönet illeti a freeblogot és Lobo -t is!