2020. szeptember 28., hétfő

Tudatos könyvhörcsögség?


 

Emlékszem, tíz-tizenöt évvel ezelőtt mennyivel másabb hangulata és eredménye volt egy-egy könyvesbolti bóklászásnak. Ami akkoriban sosem volt igazán tervezett, amikor épp arra vitt az utam benyitottam kisvárosunk könyvesboltjába, aminek a bolttere alig volt nagyobb, mint a mostani nappalink. ( kieg. megj.: És nem a mi nappalink az óriási méretű.) A könyveket akkoriban a fülszövegük alapján választottam vagy ha hallottam róla innen-onnan. Hogy ezt mennyire lehet tudatos vásárlásnak nevezni - nem hiszem. Voltak mellényúlások, olyan könyvek kerültek birtokomba, amiket ma már semmi pénzért nem vennék elő újra. Viszont akkoriban mindent elolvastam, szinte abban a minutumban, ahogy megvettem őket. Aznap estére, délutánra így mindig megvolt a biztos programom. Másfelől viszont azt is hozzátenném még, hogy az ízlésem igencsak kialakulóban volt. Nagyon keveset tudtam a szórakoztató irodalomról vagy éppen arról, hogy pontosan mit is keresek egy könyvben. Ez az időszak a felfedezés korszaka volt. Ami másfelől számos örök kedvenc könyvet is hozott az életembe: Harry Potter, A Gyűrűk Ura, Büszkeség és balítélet... ez az időszakom a vég nélküli újraolvasások és rácsodálkozós felfedezések korszaka volt, aminek a hátrányai ellenére megvolt azért a bája és a romantikája. Nem halmoztam ész nélkül a könyveket, mert szinte mindig a nagy kedvenceimet olvastam újra. Majdhogynem azt mondom, hogy három-négy havonta vettem talán egy-egy könyvet magamnak, de az is lehet, hogy még ennél is ritkábban. De ki emlékszik erre már. 

Annál inkább él bennem az, amikor rászabadultam az internetre. Megnyitottam a blogomat, elkezdtem más könyves blogokat is követni, regisztráltam a molyra és megnyílt előttem a könyvek világa életemben másodjára. Információk tömkelege, rajongások egy-egy könyvért, izgatottan várt megjelenések - annyi minden lett hirtelen érdekes, hogy a pénztárcám ezúttal alig győzött lépést tartani a könyvvásárlásaimmal. Mindent IS meg kellett vennem, amiről bármelyik általam olvasott blogger jókat mondott vagy a molyon valamelyik követettem áradozott róla vagy csak úgy állandóan szembejött velem. Vagy csak szembejött velem egyszer. Vagy csak simán hozzám akarták vágni 500 Ft-os darabáron. Nem érdekelt előtte? Meglehet, de hát 500 Ft! Nem lehet csak úgy ott hagyni. És a polcaim teltek és teltek, vettem aztán új polcokat, amiken aztán Tetrist játszva szabadidőmben próbáltam beilleszteni a legújabb 800 Ft-ért vásárolt könyveimet. A töredékét nem olvastam el ezeknek a könyveknek, amiket ebben a kábé négy évben harácsoltam össze magamnak. És az az igazság, hogy már nem is fogom soha. Mert aztán rájöttem, hogy mégse érdekelnek igazán. Vagy mégsem olyan jók, mint amilyenre előzetesen számítottam a sok rajongás miatt. Vagy csak egyszerűen túlléptem már rajtuk. Vajon van a könyveknek lejárati idejük egy-egy olvasó esetében? Az az igazság, ahogy visszagondolok erre a korszakomra, valahogy kiveszett belőle az a jófajta nosztalgiafaktor, hiszen már kábé másfél éve ennek a könyvhörcsögségemnek a levét iszom. Szabadulni kell ezeknek a könyveknek elég nagy részétől, mert nem férek tőlük, és ez csak egy plusz macera az életemben, amivel nem is mindig van kedvem foglalkozni, pedig eléggé szokott idegelni. Nem mondom, hogy nem kerültek hozzám jó és kedvenc könyvek ebből a korszakomból, de több bosszúságot okozott utólag, mint azt vártam volna. 

Ám már tanultam a hibáimból és teljesen tudatos könyvvásárló lettem, aki soha nem bánja meg azóta a vásárlásait és mindig szigorúan annyit vesz, ami szükséges, soha nem többet.

Dehogy! Ne higyjetek nekem. Most is van, hogy néha kicsit megszaladnak a beszerzések vagy hogy nem rögtön a megvételt követően olvasom el őket. De azért sikerült értelmes és feldolgozható keretek közé szorítanom az évente vásárolt könyvek mennyiségét. Mert rájöttem, hogy ahogy másból sem, a könyvekből sem kell mindent birtokolni. Nincs szükségem egyszerolvasós könyvekre a polcaimon. Nem kell felülnöm a hypevonatra egy könyv esetében sem. Mert nem maradok le semmiről. Hiába érezteti néha velem ezt egy-egy könyv, ami végigszalad nyolc-tíz blogon vagy az Insagram-feedem 90% kitölti. Ma már tudok ezekre nemet mondani - vagy türelemre inteni magamat velük kapcsolatban. 

Persze, nincsen baj azzal, ha valaki havi 30-40 könyv beszerzésével érzi magát boldognak vagy teljesnek. Csak én pár éve eljutottam arra a következtetésre, hogy teljesen felesleges halmoznom a dolgokat. Mert egyszerűen az van, hogy nagyon kevés az, ami állandó. Felesleges felhalmoznom húsz pár cipőt vagy harminc táskát, mert mind otthagyhatatlan volt. Vagy a Etsyről rendelt századik Instafotós bizbaszt. Szeretem, hogy az életterem mentes lett minden tárgyi feleslegtől - valahogy tisztábbnak, könnyebbnek és szabadabbnak érzem magam. Nem olvastam soha Marie Kondot, de azt hiszem, valami hasonló dologra jutottam én is az elmúlt évek során. Másfajta örömöket tapasztal meg így az ember - legalábbis én mindenképpen. S ugyanezt próbálom alkalmazni a könyvvásárlásaim során is. Igyekszem azokat a köteteket megvenni, amik elég újraolvasás-gyanúsak. S az, hogy melyik könyv tartozik ebbe a csoportba, én úgy vélem, hogy aki (ön)tudatos és tapasztalt olvasó, az elég jó eséllyel fel tudja már mérni a saját esetében. És persze, tévedések mindig előfordulhatnak - de ezek idővel egyre ritkábbak. A megfontoltság a jelszavam az utóbbi években, ha könyvvásárlás kerül szóba. És én őszintén remélem, hogy ez már így is marad.

Végezetől íme néhány tipp a tudatosabb könyvvásárláshoz:

1. Ne ülj fel sose a hypevonatra. A csapból is egy bizonyos könyv folyik? Mindenki azt mondja, mennyire király és ultraszuper és élete könyve? Oké, ilyenkor kell legalább öt lépést hátralépni, és mondjuk akár egy hónap múlva visszatérni a könyvhöz és megvizsgálni önmagában - elolvasni a fülszövegét még egyszer, ha van lehetőség beleolvasgatni. Aztán várj vele még egy hónapot. Nem hagy nyugodni? Még mindig veszettül akarod? Akkor lehet, hogy tényleg meggyőztek, és nemcsak egy hirtelen fellángolás miatt akarod magadénak azt a könyvet. 

2. Könyvtár! Ez az a varázslatos hely, ahol úgy próbálgathatod kielégíteni könyves szeszélyeidet, ahogy csak akarod - a könyvespolcod és a pénztárcád nem fogja bánni. 

3. Legyen átgondolt a kívánságlistád. Ahova ne hirtelenfelindulásból dobálgasd fel a könyveket, hanem tényleg gondold át, mennyire van rá szükséged, mennyire van rá esély, hogy ezt később is szívesen újraolvasnád. Ez azért is jó, mert ha éppen rád tör a könyvvásárlási láz (mert szar/szuper/szüli vagy bármilyen napod van éppen, amiért nyilván könyv dukál), akkor tök tudatosan tudsz spontán lenni, mert egy átgondolt listáról választasz. 

4. Próbálj ne bedőlni az akcióknak. Tudom, ez a legnehezebb. Nálam is csomószor rezeg a léc, amikor például ezer forintért megkaphatsz egy ötezer forintos kötetet, amiről ráadásul MINDENKI beszélt két hónappal ezelőtt, hogy mennyire király és hiánypótló meg életekönyve. Én ilyenkor egyébként azt szoktam csinálni, hogy megnézem, mennyi könyv kapható abban az akcióban a kívánságlistámon szereplők közül. Ha elég sok és megéri, akkor belevágok, maximum jön még velem haza egy kevésbé átgondolt meglepetéskönyv. De ha nincs rajta kívánságlistás, akkor az esetek többségében sikerül lemondani róla. És még élek, sőt sírni se szoktam miatta. 


És persze, tudom: nem mindig lehet ezeket betartani. Mindannyian emberek vagyunk, vannak rossz napjaink vagy túl szuper napjaink, amikor egyszerűen képtelenség hideg fejjel gondolkodnunk. Nem kell bűntudatot érezni szerintem amiatt, ha olykor megszalad a ló a kedvenc hobbink esetében. Főleg akkor, ha alapvetően törekszünk a tudatosságra. 


A bejegyzés a Témázás kereteiben született. Ha van kedved, írd meg te is, hogy látod a könyves beszerzések kérdéskörét! Neked mik a tapasztalataid ezzel kapcsolatban?

Többiek a témában:

PuPilla

Sister

A Szofisztikált Macska

CloudBookAtlas

Anett

Nima

Nita



8 megjegyzés:

Sister írta...

Ó, ezek a békebeli felfedezős idők! Erre az időszakra én is emlékszem. :) Amikor elkezdtem igazán, hobbiból olvasni, akkor csodálkoztam rá így a könyvekre és a fülszövegekre. Ekkoriban fedeztem fel magamnak Anna Gavaldát és az Együtt lehetnénket... Elég hasonlóan látjuk egyébként a helyzetet, ahogy észrevettem (bár ezt nagyjából 90%-ban mindig megállapítom magamban <3), és tök szuper, hogy te is írtál tippeket! :)

Btw, az "Ahol a folyami rákok énekelnek" esetében ezek szerint nem vált be annyira a papírforma, mert hiába hype, mégis valahogy utat tört hozzád. :))

theodora írta...

Ó a békebeli könyvböngészések <3 Így találtam rá a Harry Potterre, de a Gyűrűk Ura trilógiáról se tudtam kb semmit, amikor megvetettem apukámmal :DNagyon jó tippeket írtál - és hasonló fázisokon mentünk át!

Tara Nima írta...

engem a net eléggé összezavart eleinte. úgy jöttem fel, hogy azt hittem, elég idős vagyok már ahhoz, hogy kialakult és stabil ízlésvilággal rendelkezzek, aztán kiderült, hogy bármerre el lehet csábítani. mások ezt úgy hívják, hogy komfortzónából kilépés, nekem visszanézve csak elpocsékolt időnek tűnik.:D
az akciók viszont mindig nagyon csábítóak, bár most már ott tartok, hogy gyanakodva nézem, hogy a 6000 forintos könyv most miért is kerül 400-ba.

Panna írta...

Én téged őszinte csodálattal figyellek, hogy mennyire megfontoltan vásárolsz, mennyit könyvtárazol és bevallom, hogy mindig bűntudatom is van egy kicsit :)
Annyira értem, mire gondolsz a felesleges dolgok halmozásával. Én is kiszanáltam minden felesleges csetreszt, kacatot, ruhaneműt a lakásból és olyan jó érzés ilyen – ahogy írtad – tárgyi feleslegtől mentesen élni. Nem mondom, hogy az instára fotózásnál ez nem hátrány néha, de képtelen lennék annyi kelléket tárolni, amit a népszerűbb instásoknál rendre látni lehet. Szó szerint megfojtott már halmozás – kár, hogy a könyvek kapcsán ez az érzés nem akar elérni... :(

Heloise írta...

@sister: ó, Gavaldát most már tényleg olvasnom kell miattad. Annyira egyezni szokott az ízlésünk sok esetben, szóval majd egyszer meg kell próbálnom. :)
Igen, Owens regénye üdítő kivétel - bár igazából lejjebb is vettem az elvárásaimat vele szemben PuPi illetve a te negatív értékelésetek után. Na innen volt szép a könyvnek feljönni :))

@theodora: és ráadásul ugyanazokra a könyvekre is bukkantunk rá, ahogy nézem :)) kár hogy akkoriban nem tudtam, hogy más olvasok is pont ugyanígy vannak :))

@Nima: na most megnyugtattál, hogy akkor hiába lett volna kialakult ízlésem, akkor is ez lett volna a végeredménye mikor az ember felfedezte a netet meg a blogokat :D nagyon értem mit írsz az elpocsekolt idővel kapcsolatban, néha én is így gondolok erre, bár másfelől meg lehet kellett ez az út, hogy aztán most még így lássuk a dolgokat.

@Panna: oh szerintem nem kell bűntudatodnak lennie - azért te is átgondoltan vásárolsz, még ha a mennyiséget tekintve különbözünk is. A könyvtár amúgy tényleg óriási segítség tud lenni, nagyon támaszkodom rájuk - háromnak is a tagja vagyok :D
Jaaaj, ugye? Nekem is annyira más mióta nincsenek kacatjaim, hanem tényleg csak azok a dolgok, amiket funkció szerint használok vagy szép emlékek.
Nekem anno - ahogy Anett esetében is - egy költözés kellett hozzá hogy elmuljon a könyvhörcsögségem. Azóta volt még egy költözés, az még inkább megerősített XD

PuPilla írta...

Tényleg mennyire más volt régebben a könyvvásárlás, a könyvek felfedezése a boltban, és aztán általában tényleg elég gyorsan sorra is kerültek az aktuálisan megvett dolgok. :) De valóban mégis több mellényúlás lehetett, nem volt honnan tájékozódni, mit válassz, és az ízlésünk is kifejlődőben volt még. :) De én is édes nosztalgiával gondolok ezekre az időkre. :D
Örülök, hogy nagyjából be tudtál állni egy jó szintre, és szerintem tök jól leírtad miért is nem kell mindent megvenni, és nem jók a felesleges dolgok körülöttünk - nem is kell ehhez Marie Kondo. :D
Jók a tippek, és az átgondolt kívánságlista különösen fontos szerintem is, és nagyon sokat segít. :)

zakkant írta...

Húh! Igen, az internet és a könyvesblogok kezdeti szakasza. Jesszus, mennyi olyan könyvet vettem meg, amit másoknál olvastam, meg amit hype-oltak, aztán azóta se olvastam el őket. És mennyi olyan könyv, ami viszont tetszett és újraolvasósak lettek azóta is. Van mindegyik korszaknak és életszakasznak (a hörcsögségnek is!) előnye szerintem. De tök jó, hogy te is bejártál egy utat, és most a tudatosak táborát erősíted (a másik táborral sincs semmi baj ám!).

A tippek is szuperek, szerintem aki követi őket az biztos, hogy tudatosabban választ majd. Én olvastam Marie Kondo könyvét, és vannak benne hasznos dolgok, akár a könyvekre tekintettel is, de annyira azért nem viszem túlzásba a szortírozást mint ő. Kár hogy a Netflixes műsorában nem takarított egy könyvhörcsög lakásában :D Megnéztem volna, hogy hogyan tud megválni valaki a könyveitől a műsorban.

Nita írta...

Én is az elején nagyon kevés könyvet vettem és azt is általában elég hamar elolvastam. Nem hosszú távra vettem könyveket akkor még én sem.
A hypevonatra sokszor nehéz felülni, de igyekszem most már figyelni, ki a masiniszta és az utasok. :)

Follow Me @photos_from_anna