Bevallom, úgy vágtam neki ennek az új évnek, hogy mindenféle tervezést keményen elutasítottam. Mert annyira bizonytalan, annyira ismeretlen még mindig ez a kétgyerekes, nyelvtanulós lét, hogy úgy gondoltam nekem teljesen felesleges tervezni, mert elég kicsi itt bárminek is a valószínűsége, illetve az energiáimat most úgyis más viszi el, nem pedig az olvasmánylistám feletti merengéseim.
De az az igazság, hogy a januári megtáltosodásom az olvasással és a blogolással kapcsolatban is (nyugi, mindkét gyerek él még, és a németet se hanyagoltam el!) , hogy a könyves tervek, vágyak elkezdtek mégiscsak begyűrűzni a gondolataimba. Persze, ki tudja, mi lesz még itt, továbbra is fenntartom, hogy semmire sincs garancia. De most jól esik, hogy van kedvem olvasni és írni is, és csodával határos módon sikerül is mostanában időt is szakítanom mindkettőre. Szóval, miért is ne gondolnék én is egy merészet, és írnék egy picit arról, mi lenne a jó idén, merre akarom kanyarítani a könyves kalandozásaimat?
Persze, alapvetően továbbra is a spontaneitást szeretem az olvasásban, tehát amit csak megkívánok, azt olvasom. Ezen idén se szeretnék változtatni, mert én ezt így szeretem. A GoodReadsen a szokásos évi ötven olvasmányt idénre is belőttem magamnak, ami már évek óta az irányszámom. Vannak évek, amikor sikerül ezt túlszárnyalni, vannak évek amikor éppencsak sikerül és persze vannak olyanok is, amikor nem jön össze. Tavaly az utóbbi lett, hiszen összesen 47 könyvet olvastam végül el. Ezt nem szeretném lejjebb vinni, mert nem az a célom, hogy mindenáron teljesítsem, ez szimplán csak egy szám, ami úgy nagyjából mutatja, hogy mennyit szeretnék könyvek között tölteni. A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy ebbe az évi 50 könyvbe simán belefér a szokásos nyári olvasási válságom is, nem kell ezzel túlhajtanom magam.
Szeretnék idén is résztvenni Theodora kihívásán, amikor is havonta egy könyvet újra kell olvasni. Kedvenc kihívásom egyébként, ezt mindig elmondom vele kapcsolatban, annak ellenére, hogy még egyszer sem sikerült teljesítenem. Az idei januári újraolvasásom már meg is volt a Krumplihéjpite Irodalmi Társaság személyében, és most még jobban szerettem, mint első olvasásomkor. A februári újraolvasásomat már tervezgetem, de még nincs meg a konkrét jelöltem.
Jó lenne, ha havonta egyszer legalább olvasnék egy képregényt. Annyi izgalmas kiadvány jön velem szembe magyar és angol nyelven is, hogy bőven tudnék miből válogatni. Remélem, a kedvem is kitart év végéig.
Tavaly elég jó arányban olvastam angol nyelven, ezt idén is szeretném tartani. Annyira félek, hogy a némettanulásban elkopik az angoltudásom, szóval jó lenne, ha az olvasmányaimmal valamit szinten tudnék belőle tartani. Itt nincs pontos szám a fejemben, de az olvasmányaimnak legalább a harmadát szeretném angolul olvasni ismét.
Bevallom, tavaly eléggé megszaladtam a könyvvásárlásban, mert voltak kicsit nehezebb időszakaim, és ilyen roppant anyagias módon reméltem azt, hogy a könyvek kicsit felvidítanak. (egyébként így is lett!) De idén szeretném ezt újra normálisabb keretek közé szorítani. Ebben igazából az a nehéz így külföldön élőként, hogy a könyvtárak egyelőre nem úgy állnak a rendelkezésemre, ahogy azt szeretném. De szerencsére itt az új ebookolvasóm! A Bookline fiókomban már nem tudom, hány e-könyvet kívánságlistáztam, de nagyon sokat. Na meg persze ott van egy gombnyomásra az Amazon e-könyvkészletének teljes szekciója. Szeretném, ha a vásárlásaim nagy része idén inkább e-könyv lenne, mintsem fizikai példány. Valódi könyvként idén inkább illusztrált köteteket vagy képregényeket szeretnék venni, de azt is csak módjával. Meg esetleg még a Penguin Clothbound Classics egyes részei is megengedettnek tekinthetők.
A Olvasónapló várólistacsökkentős játékán idén nem indulok még csak önszorgalomból sem, mert ezt tényleg lehetetlen küldetésnek érzem még így az év elején is. Viszont azért van pár könyv, amire idén mindenképp sort szeretnék keríteni. Így például a meglevő Peter Wohlleben könyveim, T. J. Klune tavaly óriási sikert aratott és nagyon népszerű regénye, a Ház az égszínkék tengernél, Emma Staubtól a Nem vagyunk már gyerekek, Robert Galbraith alias J. K. Rowlingtól a Zavaros vér, könyvek a csodálatos David Attenboroughtól, illetve A csütörtöki nyomozóklub is nagyon listás. Utóbbiba már tavaly belekezdtem, nagyon ígéretes, de sajnos akkor már pont nem tudtam az olvasásra kellőképp koncentrálni, így az első este nyolcvan oldala után abbamaradt az olvasása.
Ezeken kívül még sok egyéb könyv is tervben van, de ezek azok, amelyek momentán a legjobban piszkálják a fantáziámat. Bár a papíralapú könyvekkel nem tudom, mennyire tudok majd haladni, lehet egy jó ideig csak a Kindle lesz igaz társam a regények olvasásában.
A könyvújdonságok felkutatásában mostanában nem jeleskedem, de azért van pár könyv, amit nagyon várok idén, és szeretnék majd mihamarabb beszerezni. Ilyen például:
- az új Lucy Strange könyv, A nővérek átka, amely február 15.én fog megjelenni, ha minden igaz.
- Cynthia Paterson: Foxwood összes meséje is egy nagyon bájos mesekönyvnek tűnik, az illusztrációk hangulata alapján rögtön fel is került a kívánságlistámra. Ennek várható megjelenése február 22.
- izgalmasnak hangzik még Baár Tünde: A mezítlábas grófnő című gyerekregénye, ami a Manó Könyvek Új Kedvencek című sorozatában fog megjelenni.
- na meg április 30-án érkezik egy új T. J. Klune regény, A suttogó ajtón túl. Remélem, addigra be tudom fejezni a tavaly megjelent regényét, a Ház az égszínkék tengernélt.
- és majd valamikor tavasszal-nyáron jelenik meg a Lore Olympus második része is nyomtatásban. Az első részt eléggé szerettem, várom a folytatását!
Utóvéd:
4 megjegyzés:
Örülök, hogy az újraolvasós kihívásom egy állandó pontja az olvasási terveidnek :) Az újraolvasás egyrészt komfortolvasás is, főleg ha régi kedves könyveket veszünk elő.
Szuper könyvek várnak rád - a tervezettek közül többet olvastam ill. engem is érdekel :D
Olyan jó tervezgetni, hogy miket fogok újraolvasni! Kevés volt eddig ami csalódást okozott. Nagyon sok pozitív élményt köszönhetek ennek a kihívásnak, ami tényleg egyfajta komfortolvasás is! Ezt nagyon jól írtad. :)
Köszi, remélem a tervezettek is jó emlékek lesznek majd :)
Ó, az új Lucy Strange nálam is nagyon várós! :) Az előzőt is már e-könyvben olvastam, és nagyon boldog voltam, hogy ilyen formában megjelentetik, mert így jóval könnyebben jutok hozzá. Sajnos a könyvtár nálam sem mindig játszik, úgyhogy ezt nagyon átérzem! <3
Igazából rájöttem, hogy az lenne számomra a non-plus ultra, ha elő lehetne fizetni egy e-könyves könyvtárra, ahonnan kedvemre válogathatnék. Külföldön létezik hasonló szolgáltatás, szóval nem elképzelhetetlen, és biztos vagyok benne, hogy sokaknak tetszene otthon is, de egyelőre kevés esélyt látok a megvalósulásra. Mindenesetre álmodozni lehet! :)
Remélem, az idei évben is sok szuper olvasmányélmény fog érni, amiről örömmel számolsz majd be nekünk, drága Heloise! <3
Úgy örülök, hogy sikerül(t) mostanában időt szakítani az olvasásra-írása, kívánom, hogy maradjon így, egyensúlyban! :)
Ez az 50-es szám szerintem is teljesen jó iránymutató, irányadó. :) Én mindig teljesíteni is akarom azért, de őszintén szólva nem riadok vissza a szám megváltoztatásától sem - bár tavaly is kicsit emeltem, nem hogy csökkentettem volna -, amikor látom, hogy alakul ősszel a dolog, mennyire van még kapacitás.
Szuper, hogy ilyen sok élményt ad az újraolvasós kihívás is! Én is szeretek újraolvasni, de sajnos a havi egyet biztosan nem tudnám tartani, meg nagyon bekorlátozna, úgy érzem, úgyhogy csak a magam kedvére szoktam, pl tavaly az Édes Anna olyan jólesett! :)
Erre A mezítlábas grófnőre most én is felfigyeltem itt a posztjaitok alapján, aranyosnak ígérkezik! Klune-t még nem olvastam, de érdekel, ahogy Lucy Strange is - olyan szép az új!
Megjegyzés küldése