2010. március 26., péntek

Bródy színdarabja


Bródy Sándor: A tanítónő

kiolvastam: 2010. március 8.


Divatosak még manapság is az olyan történetek, mint a Holt Költők Társasága vagy a Mona Lisa mosolya: egy új tanító vagy tanítónő érkezése egy meglehetősen konzervatív közösségbe, ahol hősünk folytonos akadályokba ütközik, s végül nem marad más hátra, mint az eltávozás.


Nos, Bródynak a drámája is egy hasonló témát boncolgat, de főhőse nem egy Mr. Keating típusú ember, aki a gyermekek szabadgondolkodásának kineveléséért vív harcot, hanem csak egy törékeny nő, aki az őt megkaparintani igyekvő férfiak elől menekül.


Flóra, a főszereplő személyében egy látszólag magabiztos hölgyet ismerünk meg, aki bizony tudja mit akar. Közvetlen mindenkivel, barátságos, és ami a korban szokatlan: nő létére céljai vannak! Persze, mint csinos és fiatal rögtön magára vonja a falubeli hímnemű egyedek figyelmét, és ajánlataikkal ostromolják. De Flóra egy igazán tiszta lény, nem enged a csábításuknak, kerek-perec megmondja, hogy neki bizony ne csapják a szelet! A kikosarazott férfiak végül csapdát állítanak neki, és kiadják az útját a katedráról mindenféle koholt vádak ürügyén.


Végül Bródy ezzel a történetszövéssel ezt az elején kis könnyed darabnak hitt művet egy olyan összefüggésbe helyezi, amely messze túlmutat várakozásainkon: olvasása (vagy szerencsésebbeknek: megnézése során) tanúi lehetünk annak, hogyan képesek mások megtörni egy fiatal, ambíciózus ember lelkesedését, hogyan törik be nagy fájdalmak és csalódások árán az életerős lelkeket, hogy végül egy nagyot csalódott, „egy a sok közül” emberré váljanak.


Fülszöveg:

Egy alföldi faluba megérkezik Budapestről a fiatal tanítónő, mégpedig a kántortanító házába érkezik, ahol már ott lakik egy fiatal filológus mint tanító, és akibe már szerelmes is a kántorlány. Az érkezőt, Flórát, rögtön megrohanják a falubeli pozícionált urak, a szolgabíró és a káplán, a bíró, az orvos, a gyógyszerész, és persze a falu leggazdagabb kegyura, ifj. Nagy. Flóra csökönyös elutasítása felidegesíti a falu urait, akik fel vannak zaklatva a tanítónő miatt, s közben még a szerencsétlen filológus, a kis tanító is beleszeret Flórába, aki még ifj. Nagyot is elutasította. Mindennek ellenére, ha nem mutatkozik is többé a színen, mindennap érkeznek Flórának virágcsokrok, a fővárosi cigányprímás pedig minden éjszaka szerenádot húzat a bandájával az ablaka alatt...



Összegzés:


Bródyhoz ritkán volt szerencsém az egyetemi éveim alatt, de azt elmondhatom, hogy eddig, általam olvasott művei mindig nagyon tetszettek, s ez most sem volt másképp! Jellegzetesen bródys darab ez, az igen komoly mondanivaló mellett egy-két humoros részt is találunk, amiken még így olvasva is jókat lehet fetrengeni (így például amikor a szigorú erkölcsű vezetők Flóránál találnak egy Zola regényt, és árgus szemekkel, egymáson átverekedve akarják megnézni -persze tisztán erkölcsi indítékokból kifolyólag /haha... na persze/- hogy vajon vannak-e benne illusztrációk). Egyszóval, szép volt, jó volt, de talán még jobb lett volna, ha színházban van hozzá szerencsém. Talán majd egyszer! Az értékelésemben 7 pontot ért el!

Vélemények:

1 hozzászólás:

Sister írta...

Sya!

Ne hajíts ki az ablakon, de én megint díjaztalak! Imádom az oldalad és hálás vagyok az útmutatásokért!

http://twilightsagafic.blogspot.com/2010/03/kreativ-blogger.html

Sister

Related Posts with Thumbnails