2011. április 28., csütörtök

Az élet megy tovább...

Cecelia Ahern: U.i.: Szeretlek
kiolvastam: 2011. április 23.

Cecelia Ahern első regénye, az U.i.: Szeretlek hatalmas sikert aratott világszerte, és első megjelenése után három évvel már a mozivásznat is meghódította. A megírása idején huszonegy éves írónő ezzel a regényével lépett be a köztudatba, amit a mai napig rengeteg olvasó dicsér, és ez alól hazánk sem kivétel.

A történet elején a regény főszereplője, Holly nem régiben elhunyt férjét gyászolja, akinél pár hónappal korábban agydaganatot diagnosztizáltak. Férje halála után Holly lába alól kicsúszik a talaj, úgy érzi, nem képes tovább élni Gerry nélkül. Munkájából kirúgták, egész nap otthon gubbaszt az ágyban, nem akar senkivel se találkozni, aludni, enni képtelen – szinte csak vegetál. Barátnői, szerető családja hiába próbálnak rajta segíteni, Holly-t képtelenek kimozdítani a csigaházából. Ám egy nap csomagja érkezik: tíz darab lezárt boríték, és mellettük egy rövid levél – Gerry-től. A borítékokon egy-egy hónap neve áll, amik a felbontás dátumát jelzik, és bennünk egy-egy apró feladat, amit Gerry hagyott hátra szeretett feleségének, hogy végigsegítse őt a gyász időszakán. Holly férje segítségével újra megtanulja élni az életét: visszatalál családjához és barátaihoz, igyekszik levetkőzni félénkségét, hátrahagyni depresszióját, sőt még munkát is talál – igaz, ezt most már mind Gerry nélkül kell megélnie. S ez a legnehezebb lecke mind közül.

Ahern regényének ötlete szerintem zseniális: olyan igazi zsebkendőitató, szívszorító, romantikus történet, ami megmutatja, hogy mi van a „nincs tovább” után. Így hát, amikor elkezdtem olvasni, ennek megfelelően készítettem magam köré a dolgokat, hogy kéznél legyenek, amikor szükség van rájuk. Őszinte leszek: egyszer sem vettem elő papírzsepit, nem szorongatta a torkomat a sírás, de azt hiszem, még csak sóhajok se hagyták el a számat olvasás közben. Szerintem nem arról van szó, hogy érzéketlen lennék, mert én igenis szeretni akartam ezt a történetet, én tényleg meg akartam hatódni, de nem jött össze. Pedig a történet maga tényleg jó, érdekes, fájdalmas – akkor mégis mi lehetett a hiba?

Talán, az okot abban lehet keresni, hogy számomra nem ez volt az első regény, amit az írónőtől olvastam, hanem egy érettebb, kiforrottabb története került először a kezembe, és ez kicsit magasra tette a lécet. Pedig, igazából gondolhattam volna, hogy egy első könyv mindig tartogat hibákat, ritkán lehet nevezni tökéletesnek. Nos, az U.i.: Szeretlek valóban csupán Ahern szárnypróbálgatása a szórakoztató irodalomban – és ha ennek megfelelően olvastam volna, biztos vagyok benne, hogy nem ért volna ekkora csalódás.

Ami nagyon zavart ebben a könyvben, az a stílustalansága. Egy idézetet, gondolatot se tudnék kiemelni belőle, ami önállóan is megállná a helyét, illetve egyről se tudnám azt mondani, hogy „ez milyen szépen van megírva”. Persze, tisztában vagyok vele, hogy ezt nem mindenki igényli, ez inkább egy szubjektív probléma részemről. A regény közepefele már a helyére került számomra, és ezután már nem is volt vele gondom. Inkább egy kis könnyed, nyári olvasmánynak mondanám, ami kikapcsolódásra tökéletesen megfelelő.

Azért a külföldi kritikákkal szemben mégis úgy érzem, hogy meg kell védenem a könyvet. Megjelenése idején ugyanis sok kritikus panaszkodott arra, hogy a regény rossz üzenetet közvetít az olvasók felé, vagyis: a gyászon vásárlással, bulizással túl lehet lépni, képesek feledtetni a fájdalmat. Úgy gondolom, hogy ez a regény egyáltalán nem ilyen üzenetet közvetít, inkább arról van szó, hogy az ember hiába próbálkozik élni tovább az életét, mintha mi se történt volna, és hiába jönnek jobb időszakok, hiába a nevetés és a mosoly - a hiányt, a fájdalmat nem lehet soha hátrahagyni. Örökké ott marad, az idő sem mulaszthatja el soha. De könnyebbé teheti – ha mi is akarjuk.

Az U.i.: Szeretlek tökéletes regény a kikapcsolódásra egy unalmas délutánon, és ha az olvasó nem teszi túl magasra a lécet az írónő legelső könyve számára, egy kellemes élménnyel lehet gazdagabb. Ám a többi regényének fényében mégis azt kell mondanom, örülök, hogy Ahern nem ragadt le ennél a stílusnál, mert akkor nem biztos, hogy kezembe venném a többi könyvét. Egyszer még talán elnézhető, azonban többször biztosan nem. Szerintem.

A filmről röviden: miután elolvastam a könyvet, nem hagyhattam ki a filmet sem, főleg azért, mert sokan mondták, hogy sokkal jobb, mint a könyv. Hát, meg kell mondjam, hogy nem fogom ezt a csoportot gyarapítani, mert legyen bármennyire is stílustalan a könyv számomra, azért még mindig klasszisokkal élvezhetőbb, szerethetőbb, mint a film. És nem, most ezt nem azért mondom, mert pár dolgot megváltoztattak rajta a könyvhöz képest. Például, nekem enyhén bizarr volt az, hogy a filmbeli Holly halott férje urnáját folyton magával hordja, még a szórakozó helyre is - most komolyan....! Illetve, a másik problémám a film befejezése volt... Túl amerikai, túl cukormázas, túl giccses. Szerintem. S arról meg már ne is beszéljünk, hogy egy csomó érdekes, színes karaktert elhagytak, megváltoztattak. Szóval, a filmmel viszont tényleg nem voltam megelégedve. Bár Gerard Butler még mindig helyes pasi.



Kiadó: Tericum
Fordító: Pavlov Anna
Eredeti cím: Ps, I Love You
Oldalszám: 510
Eredeti ár: 3170 Ft

képek forrása:
1. http://browse.deviantart.com/?q=p.s.%20i%20love%20you&order=9&offset=72#/d1fhya

Vélemények:

5 hozzászólás:

csenga írta...

Olvasd el Lolly Winston:Te jó ég! c. könyvét:-) szintén a Tericum adta ki előbb mint az u.i...-et.Bár Ahern ezen könyve sztem a legjobb,de Winston könyve az igazi-nem is értem miért nem kapták fel??!!

Heloise írta...

Igen, emlékszem, hogy Neked nagy kedvenced :-)
Erről a könyvről még nem is hallottam :-O de köszi a tippet, megjegyzem :-)

csenga írta...

Látom a Molyon máris felkerült a polcra a könyv:-)) ennek örülök,és remélem,hogy neked is tetszeni fog.

ha szeretnéd szívesen kölcsönadom neked.

Heloise írta...

Látod mennyire hallgatok rád? :-)
Megnéztem, bent van a könyvtárban egy csomó példány, szóval nem kell versenyeznem a könyvtári tagokkal :-) de köszönöm szépen a felajánlást, aranyos vagy :-)

csenga írta...

:-)))
Oké,nálunk sajnos nincs meg a könyvtárnak...de van sajátom,úgyhogy nem zavar:D
ja és kíváncsian várom majd a véleményed!

Related Posts with Thumbnails