Moleskine - Book Journal

Szóval az úgy volt, hogy mindig is szerettem volna egy könyves jegyzetfüzetet, ám úgy igazából sosem jött össze. Talán a legsikeresebb ilyen irányú próbálkozásom még általános iskola első osztályának végén volt, amikor azt a házi feladatot kaptuk a nyárra, hogy írjunk tele egy vonalas füzetet a nyári olvasmányainkkal. Minden olvasmánynak két oldalt kellett szentelni: az első oldalon egy jelenetet kellett lerajzolni a történetből, a másikra pedig ilyesmik kellett hogy felkerüljenek, mint a könyv címe, mikor olvastam és pár mondatban összefoglalni, hogy miről szólt. Néha borzalmasan utáltam ezt a nyári házi feladatot, de megtöltöttem a füzetet és mondanom sem kell, hogy azon a nyáron tanultam meg gyorsan, folyékonyan és igazán értőn olvasni. 

De olvasmányokról szóló füzetet azóta se sikerült így vezetnem, pedig mindig is szerettem volna. Van az úgy, hogy egyszerűen nincs kedvem bekapcsolni a gépet és felpötyögni a dolgaimat vagy up-to-date-elni a listáimat, és így egy csomó minden ki- és elmarad. Meg olykor van az úgy is, hogy olvasás közben jön egy gondolat, amit próbálok megjegyezni, de mire odajutok, az istenért nem emlékszem rá... S hogy miért nem csináltam magamnak ilyen füzetet? Az az igazság, hogy mindig már azelőtt túlgondoltam a dolgokat, mielőtt elkezdhettem volna: előre megcsinálni a betűrendet (igenám, de miszerint? szerző? cím?), hogy írjam a listáimat? stb. Túl nagy rendszert akartam vinni bele, de a kialakításához lusta voltam, és így mindig abbamaradt a dolog. Megrémisztettek a fehér lapok végtelen lehetőségei. 

Szóval ilyen előzményekkel most már ti is beláthatjátok, miért is volt nekem égetően szükségem egy ilyen füzetre. A tökéletes választást a Moleskine Book Journalja hozta meg számomra. Azon felül, hogy a borítója szerintem meseszép könyvcímek vannak belegravírozva, minden általam megfogalmazott elvárást maradéktalanul teljesít. Az olvasmányokat cím szerint lehet betűrendbe tenni: egy-egy olvasmányra körülbelül egy oldal jut, ahol van hely idézeteknek, jegyzeteknek és egy rövidke kis véleménynek is. Persze, a terjedelem nem nagyon engedi a bővebb véleménykifejtést, de ahhoz hogy az ember felskiccelje a fontosabb gondolatokat, bőven elég. Hátránya, hogy hossza miatt nem lehet ezt a végtelenségig használni, én úgy számolom, hogy a saját olvasási tempómmal mérve kb. másfél-két évig tudom bele vezetni az elolvasott könyveimet. Nagyobb léptékkel élő könyvmolyok nyilván hamarabb kivégezhetik az oldalakat. De én úgy vagyok vele, hogy kezdetnek megteszi.

Az olvasmányok vezetése mellett még hagytak helyet benne egyéb listáknak is, amiket te magad választhatsz ki - adtak hozzá egy rakás matricát is, amiket fel lehet ragasztani a kis fülecskékre. Vezetheted benne a kölcsönadott illetve - kapott könyveidet, az e-könyvtáradat, várólistádat, kívánságlistádat, megjelenéseket, könyvklubozásokat, ajánlásokat, hasznos webcímeket stb. - szóval még nagyon sok mindent, amit csak szeretnél. Igazából ez is nagyon tetszik benne, hogy vannak olyan kategóriák, amiket én választhatok meg szabadon, és így tényleg azoknak jut hely, amiket én szeretnék. 

Ám ha még ez sem elég, vagy még ezekbe a kategóriákba sem férsz bele, az utolsó 15 oldal totálisan üres lap, amiket aztán tényleg akaratod szerint alakíthatsz. Én például ide vezettem fel a várólista csökkentésemet, a könyvtári zsákmányaimat és egy másik könyves kihívás szempontjait, amit nem annyira terveztem komolyan venni. 

Szerintem a listamániás, ámde lusta könyvmolyoknak tökéletes választás - legalábbis nekem eddig nagyon bejött. De majd év végén tudósítok, mennyire vezettem becsületesen :)