A róka egy nap arra ébred, hogy elvesztette a csillagát, aki minden este ragyogott neki, még a legsötétebb éjszakákon is. Mindenhol őt keresi, de sehol sem találja. Mindenkit kérdezget róla, de senki sem felel. Csillaga örökre eltűnt, és a róka egyedül marad a sötét erdőben.
Coralie Bickford-Smith könyve egyszerűen
gyönyörű. Kívül, belül. A Penguin Booksnak dolgozó illusztrátor egyéb
munkáit például a Clothbound Classics -sorozat borítóiról
ismerhetjük. Ez az első saját könyve, amelyhez nem csupán az
illusztrációkat adta, hanem a szavakat is. A kivitelezése is egészen
elképesztő: a vászonborítás, a papír minősége, a színek... egyszerűen
minden olyan rajta és benne, hogy nem kellett hozzá egy perc sem, hogy
instantszerelembe essek ezzel a könyvvel.
És akkor a rókás témát még nem is említettem.
Ez a rövid mesekönyv egyébként gyönyörűen beszél a veszteségről és a gyászról. Egyszerűen, letisztultan, mindenféle sallangtól mentesen. Hogy milyen nehéz szembesülni azzal a ténnyel, amikor egy számunkra fontos ember örökre eltűnik az életünkből, csak a sötétséget hagyva maga után. S hogy milyen érzés az, hogy ebben a veszteségben teljesen egyedül vagyunk, mert a gyászt mint olyat a társadalmunk sajnos igencsak kínos témaként kezeli, amitől a kívülállók leginkább csak feszengeni tudnak. Ahogy az érintettek is, a róka is egyedül marad a kérdéseivel, válasz nem érkezik senkitől. Ám a mese végkicsengése mégiscsak pozitív - a csillaga ugyan soha nem tér vissza, de a róka végül megtanul együtt élni a veszteségével, és őrzi tovább magában csillagának emlékét, aki egyszer az övé volt.
Az illusztrációk emellett természetesen meseszépek, csodásan együttműködnek a szöveggel. Coralie Bickford-Smith egy interjúban elárulta azt is, hogy a mese megszületéséhez saját életéből merítette az élményeit: tizenkilenc éves volt, amikor édesanyja elhunyt, és édesapja két évvel a könyv megírása előtt ment el. "A társadalmunk nem igazán beszél a veszteségről vagy a halálról, szóval egyedül kellett feldolgoznom ezeket a dolgokat. Nagyon nehéz volt, de sikerült kimásznom belőle. Rájöttem, hogy miután keresztülmegy az ember egy ilyen nehéz időszakon, az jelentősen megváltoztatja a látásmódját. Ezt szerettem volna kifejezni ezzel a történettel."
Ha még több képre lennétek kíváncsiak a könyvről, nézzetek bele a The Guardian cikkébe.
Coralie Bickford-Smith: The Fox and the Star
Particular Books
64 oldal
8 megjegyzés:
Gyönyörű a könyv kívül és úgy érzem, hogy a beltartalom is legalább ennyire passzol hozzá :)
Ó ez a könyv csodás úgy látom kívül-belül
Csodaszép ez a könyv, jó hogy írtál róla - felkerül a várólistámra!! :)
Igen, annyira csodaszép könyv. :) A The Guardian cikke hívta fel rá a figyelmemet anno.
Dóri: örülök, biztos vagyok benne, hogy tetszeni fog :) És hát rókás <3
De gyönyörű! ♥ Köszi, hogy írtál róla!
Tudtam, hogy neked is tetszeni fog, Pilla! :)
Ez tényleg egy gyönyörűség, ráadásul kék, teljesen belopta magát a szívembe! :)
@Nita: Örülök :) és ráadásul belül mennyire szép! :)
Megjegyzés küldése