Szerb Antal: A Pendragon legenda
kiolvastam: 2010. május 8.
Szerb Antal könyve letehetetlennek bizonyult számomra, s ezt az állításomat tanúsítja az a tény, hogy egy nap alatt befaltam az egészet, mert szó szerint nem tudtam letenni a kezemből.
Egy hihetetlen sok műfajból összeforrasztott könyvet olvashattam: volt itt krimi, misztikum, legenda, humor, paródia. Főszereplőnk, Bátky István a British Museum könyvtárában „él”, mint minden jóravaló kutató. Gyanútlanul tanulmányozza a történelem misztikus részleteit, mígnem egyszer ő maga is belecsöppen egy kísértethistóriába. S az eddig aktakukac főhősünknek bizonyítania kell rátermettségét, hogy nem csak a könyvek között állja meg a helyét: ki kell bújnia szeretett könyvei közül, hogy egy titokzatos legenda nyomába eredjen.
Bátky szerintem hihetetlenül jó paródiája a bogarászós, állandóan könyvtárban üldögélős bölcsészeknek! (akik ezt olvasva megnyugodhatnak, hogy az olyan jelentéktelennek tűnő dolgok, mint a reneszánsz lakatosmesterség tanulmányozása, bizony hasznosítható egy börtönfogság esetén is, mikor csak egy ódon ajtó választ el a szabadulástól) A regényben egyébként egy eszméletlen jó meghatározását adja önmagának (és a bölcsészeknek, így jómagamnak is)
„Bölcsészdoktor vagyok, a fölösleges tudományok tudora, és mindennel foglalkozom, ami rendes embernek nem jut az eszébe”(Magvető Kiadó, 2005, 7.o.)
Talán felesleges is ezután mondanom, hogy ki volt a kedvenc szereplőm: természetesen Bátky. Ez a bibliofil, ez a mindent tudni akaró, de kellően kényelmes ember, aki bár néha unja saját kiszámíthatóságát, és könyvek között töltött életét, de rögtön elájul egy csodálatos és ritka perzsa kódex láttán, s persze bármit is mond, imád a könyvtárban órákat-napokat eltölteni.
Szerb Antal mindegyik műfajban nagyot alkotott, s ráadásul egy regényen belül: kellően titokzatos és izgalmas volt, de nekem mégis a humora volt az, ami a leginkább elnyerte tetszésemet. Nem azok a tipikus, harsány poénok voltak benne, amik már fél kilométerre világítanak a szövegből -akár a fényreklámok- hanem olyanok, amik a legváratlanabb helyen bukkannak fel, s lehet hogy át is futnál rajta. De ha figyelmes vagy, akkor garantáltan jó pár hangos kacagásban lesz részed -legalábbis nekem volt.
Ami még tetszett, az az, ahogyan megteremtette ezt a tipikus angol hangulatot, és azt a milliőt, amit mi magyarok képzelünk a britek köré: a visszafogottságot, a furcsaságot, a túlzott udvariaskodást, a hidegséget. Persze, aztán ez lehet hogy nem így van valójában, de azt hiszem legtöbbünknek azért mégis így élnek a tudatunkban. Fantasztikus volt kalandozni Londonban, a wales-i kisvárosokban és a kastélyban, ahol a nevetés mindig borzongással párosult.
Fülszöveg:
Egy fiatal magyar tudós XVII. századi misztikusok után kutat a British Museum könyvtárában. Earl of Gwynedd, a Pendragon család feje meghívja várába, és Mrs. Eileen St. Claire, egy csodálatos fiatal nők, titokzatos gyűrűt küld az earlnek az ifjú tudóssal.
Így kezdődik Szerb Antal egyedülállóan izgalmas, nagyszerű szatirikus detektívregénye, amely a legendákkal teli, varázsos walesi tájra viszi el az olvasót, ahol a képzelet szülte kísértetvilág a kor valóságos kísérteteivel ütközik össze egy hatalmas örökségért folyó izgalmas hajsza keretében.
Summa summarum:
Hihetetlen volt, eszméletlen, sőt elképesztő! Azt hiszem, a további ragozása ennek érdektelen, mert úgyis csak szuperlativuszokban tudnék róla beszélni. De egyet mindenki elhihet nekem: ezt muszáj elolvasni és nevetni! Az értékelésemben megkapja a maximális 10 pontot.
6 megjegyzés:
:-))) Én is a napokban fogok neki állni ennek a könyvnek, bele olvasgattam már, de előbb a Makkai féle Ördögszekeret akarnám már befejezni. Jó, hogy írtál erről a könyvről.
Azt hiszem, ez nekem is kell:) Az idézet pedig nagyon tetszik, jól mutatja, hogyan vélekednek sokan a BTK-ról...
Látom, a Halálos tavasz jön, jó vásár volt 500 Ft-ért:)
ez a könyv tényleg ott van az első tízben. nem is értem, suliban miért nem volt kötelező, néha olvastathatnának olyat is a gyerekkel, ami élvezetes.
Miestas, de jó :-) várom majd róla a posztot
Amadea, szerintem mindenképp érdemes elolvasni, tényleg jókat lehet rajta szórakozni, meg emellett izgalmas is a cselekménye. Igen, tényleg jó vásár volt a Halálos tavasz, ráadásul nagyon tetszik is, szóval nagyon örülök, h ráakadtunk :-)
Nima, és ráadásul nem hogy nem olvastatják, de még Szerb Antalt se tanítanak (legalábbis nálunk nem volt se ált suliban, se gimiben róla szó)... és hát ezt az egészet tényleg nem értem, h miért nem kerül bele a tananyagba, mert azért csak írt egy világirodalom történetet, ami azért nem kis dolog. S most már tudom, hogy regényt is jól tudott írni :-) (na, jó ezt eddig is hallottam másoktól, de még nem tapasztaltam meg-idáig :-) )
El fogom olvasni! :)
tényleg csak ajánlani tudom! :-) remélem, tetszeni fog!
Megjegyzés küldése