2010. szeptember 3., péntek

"Halálra bűvölve"


Becca Fitzpatrick: Csitt, csitt

kiolvastam: 2010. szeptember 3.

Még mielőtt nekiestem volna a könyvnek, sok különböző véleményt olvastam róla korábban: volt, aki teljesen odáig volt érte, de olyanok is akadtak (ha jól emlékszem nem kevesen), akiknek kevésbé nyerte el a tetszését. Kíváncsi voltam, hogy én melyik táborhoz fogok húzni, de a negatív vélemények miatt azért óvatosan közelítettem felé. Hát, lássuk mi sült ki belőle!

A történetet igyekszem csak nagyvonalakban felvázolni: főhősnőnk a tizenhat éves Nora Grey, aki a Twilight-os Bellához és a Shiverben szereplő Gracehez hasonlóan komoly lány, s a fiúk nem igazán érdeklik. Ám egy nap, fentebb említett sorstársaihoz hasonlóan, belép az életébe a Nagy Ő, aki a Folt névre hallgat. Bár, elég sármos srác, s nehéz neki ellenállni, azért mégis van egy olyanfajta kisugárzása, ami megrémíti Norát, ha a közelébe kerül. Ő egy tipikusan olyan srác, akit a szülők nem hívnak be a házba egy teára, hogy kedélyesen elcsevegjenek, inkább bereteszelik az ajtójukat.

"-Szeretnél bejönni egy fagyira? – kérdezte Anyu zavartan, csapdába esve az udvariasság és aközött, hogy ösztönösen berángasson és bereteszelje az ajtót. – Csak vaníliás van – tette hozzá, hogy ne legyen olyan vonzó az ajánlat. – És már néhány hetes."

Úgy gondolom nem árulok el nagy meglepetést, hiszen a borító úgyis már lelőtte a poént helyettem is, ha elmondom, hogy bizony Folt nem egy szokványos ember - mert bizony ezek az amerikai tinilányok folyton természetfeletti srácokba szeretnek bele - sőt, mégcsak nem is ember. Ő angyal, a szó legszorosabb értelmében, bár szárnyak nélkül éli életét a Földre száműzötten. De mi olyan veszélyes egy angyalban? Az, hogy ő bukott angyal. Náluk teljesen más szabályok uralkodnak...

Hogy teljesen őszinte legyek, nekem bizony tetszett! Jó persze, nem igazán rendelkezik a könyv mély karakterekkel, és sokszor a gondolkodásuk is minden logikát nélkülöz, de amíg olvastam, észre sem vettem ezeket, inkább csak szórakoztam. S ez nekem még mindig jobban bejött, mint a csillogóbőrű vámpíros történet, hiszen itt Nora, a főszereplő is sokkal szimpatikusabb, s végre nemcsak dobálóznak a "túl veszélyes vagyok számodra" mondatokkal, hanem ez valóban így van.

Igazából, az írónő végig feszültségben tartott azzal, hogy nem engedte kitalálni, hogy ki is az igazi rosszfiú a szereplők közül, sose lehettem teljesen bizonyos afelől, hogy ki is akar valójában Nora életére törni. Mert jó, oké, ott van Folt, akiről Nora az elejétől kezdve bizonygatja az olvasónak, hogy mennyire félelmetes és veszélyes - bár én ezt nem igazán értettem akkor, mert semmi konkrétum nem történik még ott -, de ez a megoldás túl egyszerűnek tűnt, s mégcsak nem is biztosnak, mert az írónő sokszor elbizonytalanítja az olvasót még ezzel a gyanúval kapcsolatban is. A feszültséget a folytonos bizonytalanság érzésén kívül még növeli a rengeteg titokzatos bűntett, ami mind-mind Nora ellen irányul. Hála ezeknek, egy éjszaka alatt ledaráltam a könyvet, s nem igazán emlékszem negatív érzésekre az olvasás során.

"Nekem tíz percbe telt, míg megtettem a házunk közti utat, de én általában tiszteletben tartottam a sebességkorlátozást. Vee értette a sebesség szót, de a korlátozás nem szerepelt a szótárában."

Talán, az egyetlen idegesítő szereplő Nora legjobb barátnője, Vee lenne, aki tényleg tipikusan az a csaj, akit a horrorfilmek elején nyírnak ki. De mivel szerencsére nem ő a narrátor, ezért nem ment fel bennem a pumpa miatta, inkább csak megállapítottam magamban az előbbi mondatot. Norában talán csak az zavart, hogy túl komolynak találtam: egyszerűen képtelen volt kikapcsolódni, neki mindig pánikolnia kellett valamin - bár, gondolom egy nyugodt főszereplő nem lett volna ideális ehhez a témához :-). De szerencsére ott volt Folt, aki szórakoztatott: jók voltak a dumái, és tetszett az a folyton előbukkanó titokzatos mosoly. Alig vártam, hogy feltűnjön a szövegben, úgy éreztem egy kis színt vitt ebbe az egészbe.

Rövidre fogva a dolgot: szóval, nekem tetszett, tökéletes kikapcsolódás volt számomra, bár a Shiver még mindig klasszisokkal vezet nálam - ott nagyon tetszett a nyelvezet. És kíváncsi vagyok majd a folytatásra, aminek az eredeti címe Crescendo lesz, s hamarosan megjelenik angolul. Az értékelésemben 7 pontot kap!

A bejegyzés címe egyébként John Keats Csitt, csitt című verséből származik, amit szeretett Kosztolányi Dezsőnk ültetett át magyarra.

Ha felkeltettem az érdeklődésedet, ITT beleolvashatsz az első fejezetébe.

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Eredeti cím: Hush, hush
Fordította: Farkas Orsolya
Eredeti ár: 2999 Ft
Oldalszám: 360 oldal
ISBN: 9 789632 452814

Fülszöveg:

EGY SZENT ESKÜ. EGY BUKOTT ANGYAL. EGY TILTOTT SZERELEM. A romantika nem szerepelt Nora Grey tervei között. Az iskolában egy sráchoz sem vonzódott különösebben, akármennyire is próbálta erőltetni legjobb barátnője, Vee. Aztán feltűnt Folt. Simulékony mosolyával és tekintetével, amivel mintha a lány veséjébe látna, Folt legjobb belátása ellenére is vonzza Norát. Azonban néhány rémisztő találkozás után Nora már nem tudja, kiben bízzon. Úgy tűnik, Folt mindenhol ott van, ahol ő is, és többet tud róla, mint a legközelebbi barátai. Nora nem tudja eldönteni, hogy a fiú karjaiba kellene-e omlania vagy inkább menekülni és elrejtőzni előle. És mikor megpróbál válaszokat találni, egy olyan igazságot fedez fel, ami sokkal nyugtalanítóbb, mint amit Folt közelsége okoz. Végül egy ősi csata közepén találja magát, halhatatlanok és bukottak között és mikor arra kerül a sor, hogy ki mellé álljon, a rossz választás Nora életébe kerül.

A könyv trailere:



Akik előttem olvasták:
Lobo
Niki

Vélemények:

11 hozzászólás:

Amadea H. írta...

Na most nagy kő esett le a szívemről:))
Ui.: A Hamuváros... csoda:)
Ui2.: Tiszta vöröspöttyös-fan leszel a végén:D

Heloise írta...

És Te mikor fogod olvasni? Kíváncsi lennék a véleményedre! (ha jól emlékszem - bár, lehet h nem- ezt is megkérted a kiadótól, ugye?
u.i. Jájjjj, most már még jobban akarom!!!!! :-)
u.i.2.: Igen, ezt én is kezdem észrevenni :-))))

Amadea H. írta...

Nemsokára, csak nemrég fejeztem be a Hamuvárost, két tinikönyv egymás után nem jó nekem:)

Zenka írta...

Most már megint azt gondolom, hogy akarom ezt a könyvet :), te olyan szigorú ítésze vagy az ifjúsági könyveknek, biztos bejönne nekem is.

Nima írta...

én is épp tegnap kezdtem el. nekem nagyon bejön, ha nem lett volna olyan késő, ki is olvasom egyszuszra. ahhoz képest, hogy miket olvastam én is, sztem nagyon jó könyv.

Heloise írta...

Amadea, igen, én se tudok nagyon egymásután olvasni ilyeneket, mert könnyebb felfedezni a sablonelemeket, ami aztán csak elrontja az ember szórakozását. :-) De majd nagyon várom ám a véleményed róla :-)

Zenka, huh, hát ez kicsit "enyhe" túlzás, de jólesik, h megbízol bennem. :-) Szerintem is tetszene Neked. Mondjuk itt nem annyira a romantikán van a hangsúly, mint a Shiverben, ez inkább thrilleres (?)- mármint olyan ifjúsági könyv módra :-)

Nima, úúú, Te is most olvasod? :-) Dejóóóó! Én nagyon izgultam az elején, mármint a sok negatív poszt után, hogy mennyire lesz rossz, de olyan jól szórakoztam rajta :-) Örülök, h Neked is tetszik :-) Várom majd a posztodat

Nima írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Nima írta...

igazából egy kis baki miatt olvasom ezt, mert Norin annyira lelkendezett a Csontvároson, hogy majdnem azt olvastam, aztán véletlenül mellényúltam. mire felfogtam, hogy nem is ezt akartam eredetileg, már mindegy volt, nem tudtam letenni.:))

Heloise írta...

Ez aranyos :-)))

jaj, a Csontváros tényleg nagyon jó, én is imádtam :-) bár, szerintem kicsit kiszámítható a történet, de a világ, amit megteremtett az írónő, az annyira, de annyira jó :-) és a stílusa is élvezetes, én sokat nevettem rajta.

Nima írta...

az is tervben van hamarosan. bár igazság szerint még nem olvastam el róla egyik posztot sem, csak az értékelések végét, és ott láttam, hogy mindenki oda meg vissza van tőle. kívánics vagyok rá nagyon.

off
teljesen el tudom gyönyörködni magam az új ruhádban. olyan szép.:))

Heloise írta...

jó lesz az, nagyon :-) csak kár, hogy ez is sorozat - nem igazán pénztárcabarát :-S

Köszönöm szépen!! :-) Ne tudd meg mennyit vacakoltam, mire megtaláltam a megfelelőt... :-) de örülök, ha megérte :-)

Related Posts with Thumbnails