2010. szeptember 13., hétfő

Hol van a lélek?


Bereczkei Tamás és Paál Tünde (szerk.) : A lélek eredete - Bevezetés az evolúciós pszichológiába

kiolvastam: 2010. szeptember 12.

Tudom, tudom: nem valami bizalomgerjesztő könyv, hiszen mégse regényről vagy novelláskötetről beszélünk, hanem tanulmányokról... De azért nem kell az ilyesmiktől megijedni, hiszen ha érdekes kérdést boncolgatnak és ráadásul érthetően, akkor semmi gond nem lehet. Így voltam én ezzel a könyvvel.

Hiszen én annyira kíváncsi vagyok arra, hogy miért vannak érzéseink vagy miért van az, hogy a mosolygás az egész világ összes emberénél a boldogságot jelenti? S hát itt van maga a lélek is: vajon mit gondolnak erről a tudósok? A lélekkel kapcsolatban, mint mindenkinek, nekem is kialakult egyfajta véleményem eddigi életem során, ami természetesen mindenfajta tudományos alapot nélkülöz, de hát nem is vagyok olyan alkat, akitől ezt elvárni lehet. S éppen ezért kicsit csalódtam ebben a tanulmánykötetben, mert a címe ugye az, hogy A lélek eredete, de hogy pontosan ez mit foglal náluk magában, nos, ezt nem tisztázták a könyvben, pedig a címéből kifolyólag legalább az elején valami előszóféleségben ezt kellett volna tenniük. Jó, értem én, hogy nem egy ezoterikus, elvont könyv ez, de pont ezért várnám el - és szerintem joggal-, hogy ha már ez a címe a könyvnek, akkor az ott szereplő szót valamiféleképpen definiálják, hogy az ember mégis tisztában legyen, hogy ők mit értenek alatta.

Szóval, ez nem történt meg. De ehelyett az első, Bereczkei Tamás által írt tanulmány, betekintést enged az evolúciós pszichológia kialakulásába, s annak témáját, kutatási területeit is felvázolja - ezt kicsit száraznak éreztem olykor, de ezt itt nem lehet negatívumként felsorolni, hiszen ez nem a laikusoknak íródott elsősorban, hanem a pszichológia szakos hallgatóknak. Bár, megjegyzendő, hogy ennek ellenére, nagyobb utánajárás nélkül, szinte mindenki számára érthető, s a különböző és érdekes példák az állatvilágból és a különböző emberi kultúrákból azért adnak valamiféle ízt a szövegnek.

S nagyjából ezt a jellemzést mindegyik tanulmány megkaphatná a kötetben, igazából nincsenek nagyobb stílusbeli eltérések, maximum maga a választott téma miatt lehet jobb az egyik tanulmány, mint a másik. De persze, ez teljesen szubjektív dolog. Nekem a kedvencem egy Paál Tünde tanulmány volt, amelyik a nyelv kérdéseit boncolgatta: így azt, hogy miért is alakulhatott ki, mikor, és hát szó volt még benne a laikusok körében is népszerűnek számító témáról, vagyis arról, hogy hány éves koráig tanulhat meg az ember beszélni. Itt persze szóba jöttek az elvadult gyerekek, akiket vagy vadállatok neveltek vagy mindenféle szociális inger nélkül éltek születésüktől fogva; vagy a másik ilyen közkedvelt téma, hogy vajon az állatok megtaníthatók-e olyasfajta beszédre, mint az emberé?

Az egyetlen dolog, ami nem tetszett az evolúciós pszichológiában, hogy az embert egy olyan lénnyé egyszerűsítették le, amely csupán a túlélésért és a fajfenntartásért küzd. De szeretném hinni, hogy azért ennél több vagyok -tudom, tudom nem valami tudományos hozzáállás, meg talán kicsit önmitizáló is, de én akkor is hiszem, hogy nem csupán ösztönökből és különböző kémiai reakciókból épülünk fel, hanem van valami plusz, ami megmagyarázhatatlan ( s ezt nem csupán az emberre értem, hanem az állatokra is). Valami, amit nem leírni, amit igazából felfogni sem lehet, csak tudjuk, hogy van. Hát nem szebb dolog így gondolni magunkra, mint valami képletre?

És hát ott van az önzetlenség kérdése is... Na, ezt hogy magyarázzák, ha már annyira küzdünk a túlélésért, akkor miért képesek egyes emberek segíteni másokon néha a saját kárukra? Birkás Béla tanulmánya boncolgatta ezt a témát - mert ez nekik is leesett, hogy ez bizony ellentmondás - , de engem nem igazán győzött meg. Azt írja, hogy az önzetlenség tulajdonképpen nem is az, hanem közvetetten szolgáljuk a saját céljainkat, s például az, hogyha egy égő házból ki akarod menteni valamelyik családtagodat, ott tulajdonképpen a DNS állományod továbbélése motivál, hiszen a rokonok közel azonos DNS-en osztoznak. Hát, ez igazán megható!

Összességében olvastam benne nagyon érdekes dolgokat - így például a gyerekek fejlődése, a szülő-gyermek kapcsolata és a nyelvvel kapcsolatos kérdések -, de kiábrándítóakat is tudtak mondani. Persze, ez tudomány, és muszáj bizonyítékokat, levezetéseket felmutatni, s hát az emberi érzések, gondolatok elég kényes téma, nehéz elfogadni, hogy egyesek úgy állnak hozzá, hogy le lehet írni, akár betegséget. Nehéz felfogni, hogy ezek is ugyanúgy a fizikai világhoz tartoznak. Nekem legalábbis.

Az értékelésemben 5 pontot ért el!

Kiadó: Gondolat Kiadó
Eredeti ár: 3500 Ft
Oldalszám: 388 oldal
ISBN: 9 789636 931834

Fülszöveg: A könyv célja, hogy alapfokú, szisztematikus áttekintést nyújtson az emberi viselkedés és gondolkodás evolúciós összetevőiről, mozgatórugóiról. Ebben a tárgyban magyar nyelven már jelentek meg tankönyvek, továbbá ismeretterjesztő, népszerűsítő kiadványok, de még nincsen olyan átfogó, rendszerezett tudást kínáló monográfia, amely egyszersmind közérthető nyelven íródott. A könyv egyszerre kíván szólni a laikus közönséghez és a pszichológia (illetve más társadalomtudományi szakok) BA hallgatóihoz. A könyv a következő főbb fejezetekből áll: Az evolúciós gondolkodás térhódítása a pszichológiában; Evolúciós mechanizmusok; Az emberi faj története; Az emberi elme eredete; Megismerés, gondolkodás, érzelmek; Csoport és egyén; Önzetlenség, együttműködés; Agresszió, vetélkedés; Szexualitás; Párválasztás; Szülő-gyerek kapcsolatok; Fejlődés, szocializáció; Kultúra.

Vélemények:

2 hozzászólás:

vargarockzsolt írta...

Az evolúciós pszichológia fiatal tudomány, ugyanakkor nagyon igéretes. Napjainkban talán a legfontosabb pszichológiai irányzat, és talán az egyetlen, amely nem spekulációkon alapul. Ha vallásos vagy, ha hiszel a lélek létezésében, akkor ez nem a te világod. Bár kritikával kezelve, akkor is figyelheted. :)

Heloise írta...

Hát, azt nem tudom, hogy vallásos vagyok-e (pontosabban annak számítok-e), de az biztos, hogy ez picit elkeserített. De természetesen, a meggyőződésem ellenére, nem szeretnék a csőlátású emberek csoportjába tartozni, szeretnék nyitott maradni erre is :-) szóval, persze, azért még olvasgatni fogok ilyen tanulmányokat is.

Related Posts with Thumbnails