2018. február 22., csütörtök

A nő a tízes kabinból

Ruth Ware regényével bár ígéretesen indult a kapcsolatunk, de aztán elég hamar leült az érdeklődésem. Hiába erőlködött utána az írónő, ezt sehogyan se tudta visszaszerezni. A nő a tízes kabinból szerintem az a fajta regény, aminél el kell fogadnod a narráló főszereplőt olyannak, amilyen és nemcsak a bűnügy iránt kell érdeklődj, hanem az ő magánéleti válságai és problémái iránt is - máskülönben utálod magát a regényt is. Engem Lo Blacklock élete pedig a legkevésbé sem érdekelt azon egyszerű oknál fogva, mert nem volt érdekes. 

A történet röviden annyi, hogy Lo újságíróként egy lehetőséget kap: cikket kell írnia egy bizonyos luxushajóról. Részt vesz a hajó próbaútján, ahol egyik este különös eseménynek lesz véletlenül szemtanúja: egy nőt kidobnak az egyik kabinból. Amikor jelenti az esetet a hajó személyzetének, ők váltig állítják, hogy abban a kabinban nem utazott senki, illetve a létszám-ellenőrzéskor se találnak hiányzó embert. Pedig Lo látta, azonban senki nem hisz neki - vagy csak úgy tesznek. Így kénytelen őmaga utánajárni a dolgoknak, ám arról fogalma sincs, hogy ezzel milyen veszélyes dolgokba ártja bele magát.

Alapvetően egészen jól hangzik ez a történet első hallásra, ám amíg az események sűrűjébe jutunk feltétlenül tudnunk kell Lo "bonyolult" kapcsolatáról, végig kell hallgatnunk az összeköltözés/nem-összeköltözés rendkívül érdekes huzavonáját; hogy a munkatársnő terhességi szabadsága mennyivel lendíti előre majd az ő karrierjét; és a luxushajó Swarovski kristályos csillárját is legalább ötször meg kell említeni teljesen indokolatlanul. 

* Meg oké, még hozzátenném azt a totális és bevallottan szubjektív dolgot részemről, hogy hihetetlen mértékben hidegen tudnak hagyni az alkoholista főhősök. De tényleg.*

Ruth Ware bizonyos szempontból kicsit Camilla Lackbergre emlékeztetett, illetve arra, hogy miért is kaszáltam anno a Fjällbacka sorozatot. Nekem ez a fajta chick-lit (? vagy nem is tudom, milyen) vonal keresztezése a thrillerekkel abszolút nem jön be, mert utóbbit totálisan kiheréli. És igenis lehetne attól valami női thriller vagy női krimi, hogy nem a főhősnő sokszor nem is valós, abszolút műválságairól kell olvasnom hosszú oldalakat vagy a gazdagok csillogó világáról, különös tekintettel a Swarovski csillárokra. Ez utóbbi nekem különösen olcsó megoldásnak tűnt, de ez már megint tök szubjektív dolog. 

De hogy ne csak a fintorgásaimról írjak, azért azt is megjegyzem, hogy voltak dolgok, amik tetszettek a történetben. Így például a Lo lakásába betörő ismeretlen, és ennek az esetnek a hatása főszereplőnk későbbi érzéseire. Szerintem nagyon jól jelenítette meg azt a pánikszerű érzést, amit egy otthonba betörés eredményezhet az áldozatban. Amikor a biztos helyed, az otthonod veszélyforrássá válik. Egy olyan hellyé, amit beszennyezett a hívatlan, idegen vendég jelenléte. Fontos téma volt ez szerintem, ami aztán hirtelen köddé vált a regényben. Ezt mondjuk eléggé sajnáltam. 

Ruth Ware könyvére azt mondanám, hogy a megtévesztő thriller címke ellenére totálisan strandkönyv, és részemről a feszültségskálán még B. A. Paris: Zárt ajtók mögött című regénye is bőven lekörözte. Amitől amúgy (fun fact) szintén nem voltam elájulva.

Ruth Ware: A nő a tízes kabinból
The Woman in Cabin 10
Fordította: Benedek Leila
Gabo Kiadó
386 oldal


6 megjegyzés:

theodora írta...

A tiéd már a második negatív vélemény erről a könyvről, így menesztem a végtelen várólistámról :D Köszi! :)
Az idegesítően buta főhősökre nem vagyok kíváncsi :D

Heloise írta...

Szerintem felejtős. A Sötét erdő közepénre voltam tőle nagyon kíváncsi, de az pont nem volt bent a könyvtárban. Nem tudom, ezek után kicsit (nagyon) visszaesett a lelkesedésem azzal kapcsolatban is :(

Mazsola írta...

A sötét erdő közepén sokkal jobb ennél, ne szegje kedved! :) Én nagyon ajánlom elolvasásra. :)

Heloise írta...

Jó, jó :) még azért rajta maradt a listámon ;)

Amadea írta...

Domestic noir az alzsáner (vagy mi) neve.:)

Heloise írta...

A domestic noirnál nem a házastársi - vagy élettársi- kapcsolat sötét oldala áll a történet középpontjában? Értem ez alatt pl. a családon belüli erőszakot vagy az abúzus más formáját. Mert itt pl. a titokzatos gyilkosság és Lo magánéleti "válsága" (ami röviden összefoglalva: jaj-mindig-távol-van-a-pasim, jaj-megkért-hogy-költözzünk-össze-de-én-képtelen-vagyok-rá sbt.stb.) között nincs összefüggés. Ez csak úgy ott van mellette, mert... őőő... fogalmam sincs, miért :D
De amúgy lehet igazad van, mindjárt utánaolvasok :)

Follow Me @photos_from_anna