2011. június 19., vasárnap

"...az erény páncéljába zárva..."

Agatha Christie: Tíz kicsi néger

Elolvastam: 2011. június 18.

A krimikirálynő újra bebizonyította számomra, hogy mindig képes meglepni. Ez esetben nem csupán a gyilkos kilétével kapcsolatban. A Tíz kicsi néger olykor horrorfilmbe illő jeleneteivel rendesen megborzolta az idegeimet, olyan hátborzongató képek jelentek meg olvasás közben a fejemben, hogy többször is meg kellett néznem a címlapját - nem csalás, nem ámítás, én tényleg egy Agatha Christie regényt olvasok, nem mást.

Egy sziget körül mindig van valami varázslatos: már maga a „sziget” szó is fölkelti az ember fantáziáját. Elvesztjük a kapcsolatot a külvilággal: egy sziget külön világ. S lehet, hogy ebből a világból nincs is visszatérés.


A regény elején tíz ember útját követhetjük nyomon: ennél különbözőbbek nem is lehetnének - van itt konzervatív vénkisasszony, testnevelőtanár, orvos, bíró, tábornok stb. , ám mégis van valami közös bennük: mind egy helyre tartanak, a Néger-szigetre, a felhőtlen kikapcsolódás reményében. Ám ami ott fogadja őket, minden lesz, csak éppen felhőtlen nem. A világtól elzárt szigeten valaki gyilkolni kezd, kegyetlen játékot űzve velük. A kérdés: hogy vajon ki a gyilkos? És vajon ki fog megmenekülni közülük?

Az írónő ismét az igazságszolgáltatás egyik kényes kérdését boncolgatja, vagyis mi számít gyilkosságnak? Persze, ha direktbe fejbe vágnak valakit egy óriási baltával az nem kérdéses... de mi van abban az esetben, ha a nevelőnő megengedi a gyermeknek, hogy beússzon a tengerbe a veszélyes sziklákkal körülövezett részhez - és az valóban meg is hal? Vagy ha a háziasszony elbocsájtja a munkájából a rossz hírbe keveredett cselédjét, és az öngyilkos lesz - ez vajon gyilkosság? Az első eset bár tényleg annak minősül, de képtelenség bármit is bizonyítani, míg a másik... nos, az már valóban kérdéses, hogy valóban az-e? A Néger-szigeten rekedt tíz ember múltjában akad egy ilyen fekete folt: vagyis egy (esetleg több) személy halála köthető a nevükhöz, a vezeklésük -a törvény és saját maguk előtt - viszont elmaradt. Ez alatt a pár nap alatt viszont többszörösen is visszakapják büntetésüket... rémképek gyötrik mindannyiukat, a lelkiismeret némelyekben felébred, de senki nem menekülhet a szigeten garázdálkodó önjelölt igazságosztó kegyetlenkedéseitől.

A regény felépítése zseniális, a nézőpontok váltakoztatása is annyira kitűnően van megoldva, hogy soha nem lehetünk biztosak a gyilkos kilétében, hiába látunk bele mindenki fejébe. Néha, amikor végre olvashatjuk a gyilkos gondolatait, és ráadásul be is tudjuk lokalizálni, hogy igen, ezt biztosan csak a gyilkos gondolhatja, akkor viszont képtelenek vagyunk eldönteni, hogy vajon melyik szereplőhöz is tartozik ez a gondolat, mert direkt olyan összefüggésben mutatja be, ahol tulajdonosok nélkül keringenek, hajszolják egymást a pánikba esett emberek és a köztük ügyesen megbúvó gyilkos ki nem mondott gondolatai.

És azok a jelenetek! Ó, te jó ég! A folyosó nyikorgása, egy hideg kéz érintése a vállon, azok a pillanatok, amikor az áldozat és az olvasó is egyaránt tudja, hogy most jött el a halálának pillanata, most .... még három sor... és ekkor egy olyan kép jelenik meg a fejünkben, hogy legszívesebben felsikítanánk. Vagy meg is tesszük.

A Tíz kicsi néger minden szempontból zseniális regény, ahogy a gyilkos terve is. Roppant furmányos, és ráadásul kegyetlen. A legjobb Agatha Christie regény, amit eddig olvastam. Hihetetlenül jó, én csak ajánlani tudom!

Kiadó: Európa
Eredeti cím: And Then There Were None
Fordította: Szíjgyártó László
Eredeti ár: 2200 Ft
Oldalszám: 266

Vélemények:

3 hozzászólás:

entropic írta...

Nekem ez a kedvencem Christie-től, és hiába krimi, simán újra lehet olvasni. Hiába tudom, ki a gyilkos, a hangulata olyan hátborzongató, hogy mindig a frászt hozzá rám. :D

Heloise írta...

Ó, nem csodálom, hogy kedvenc :-) Én még nem merem azt mondani, hogy számomra ez a "beszt evör", mert még csak 7 könyvet olvastam tőle, ami valljuk be, iszonyat kevés :-), de eddig nekem is ez tetszett a legjobban.
Engem egyébként teljesen meglepett, hogy ez mennyire hátborzongató regény, én csak egy mezei AC krimire számítottam :-)

Elliot írta...

Hehe:)
Ez (is) hátra van még az AC életműből. Kedvet csináltál hozzá, igyekszem minél hamarabb beszerezni.

Related Posts with Thumbnails