Joyce Reardon: Ellen Rimbauer naplója
kiolvastam: 2010. április 21.
Mindenütt jó, de legjobb otthon! - ugye ismerős ez a mondás? S bizonyosan az emberek nagy része valóban így érez saját kis kuckója iránt, amely mindig puha ágyat nyújt a fárasztó nap után, meghittséget mikor már éppen kiüresednénk, erőt ad mikor úgy érezzük híján vagyunk ennek, hiszen az az x négyzetméter alkotja a saját bejáratú kis világunkat, amit mi teremtettünk magunknak.
De vajon Ellen Rimbauer is így érez otthona iránt? Hát, erre kicsi az esély. Az álompasi, a mesebeli kastéllyal együtt rémálommá vált Ellen számára: nincs szerető férj, se meghitt otthon, helyette viszont kapott egy erőszakos, kéjsóvár férfit, aki titkos leshelyekről kukkolja a tusoló cselédeket a fürdőszobában, miközben a házban ahogy telik az idő, egyre több eltűnt vagy meggyilkolt személyről lesz Ellennek tudomása. Hát, ez lenne Rose Red.
Joyce Reardon, a paranormálissal foglalkozó professzor, egy árverésen véletlenül rábukkan Ellen Rimbauer naplójára: a könyv ezt a naplót tartalmazza, amely a hölgy házasságá
nak kezdetétől egészen élete végéig tárja fel előttünk az ő életét és Rose Red titkát. Persze, itt felmerült bennem a kérdés, hogy vajon ezek a borzalmas esetek tényleg a házhoz köthetők és nem pedig az asszonyhoz? Hiszen a nem mindennapi szél, amely egy fát csavart ki s különös hidegséget árasztott, már akkor mutatkozott, mikor még Rose Red fel sem épült, s Ellen a saját otthonában volt. Nem tudom, én végig ezen a kérdésen vacilláltam: hogy vajon kitől is kell igazából tartani?A könyv egyébként rendkívül érzékletesen és olvasmányosan van megírva, gyorsan lehet vele haladni. Igazán jól ábrázolja szerintem a korabeli helyzeteket is, hiszen bepillantást nyerhetünk egy több, mint száz évvel ezelőtti amerikai házaspár életébe: hogyan éltek, miért házasodtak, mivel töltötték napjaikat, hogyan viszonyultak egymáshoz? Szerintem ez is rendkívül érdekes volt, a kísérteties dolgok mellett, amik kellően ijesztőek voltak számomra ahhoz, hogy ne merjem este olvasni. Így maradtam inkább a nappalnál, ami igaz, hogy nagyban lecsillapította az idegeimet, s a rettegést teljesen semmissé tette, de számomra még ennek ellenére is érdekes maradt, ami szerintem feltétlenül csakis egy jó könyv védjegye lehet: hiszen még úgy is megállja a helyét, ha elveszti legjobban reklámozott tulajdonságát.
Fülszöveg:A Rose Red klasszikus kísértetkastély. John Rimbauer seattle-i gyáros építtette feleségének, Ellennek. Az épületben huszonhat ember tűnt el vagy vesztette életét tisztázatlan körülmények között. Köztük volt Ellen Rimbauer és lánya, April is.
Joyce Reardon 1998-ban egy árverésen régi és poros, lelakatolt könyvet vásárolt. Ellen Rimbauer naplóját, amelyet 1907-től 1928-ig vezetett. A szöveget Reardon nem változtatta meg, a bejegyzések sorrendiségét is megtartotta.
Rose Redet óriási birtok veszi körül, állapotát fotók és rajzok mutatják be a könyvben, viszont nem tudjuk, ki is rajzolta őket. Elképzelhető, hogy ezek Ellen rajzai. Azt sem lehet tudni, valójában hány szoba van Rose Redben. Egy mondás szerint: „Ha hétfőn 74 szobát számolsz, akkor pénteken már 87 szoba lesz…”
Hogy mindez lehetetlen? Ez Rose Red!
Összegzés:
Kérem, ezt csak az olvassa el, aki szeretné tudni a könyvvel kapcsolatos igazságokat!
Igazából az volt a legrosszabb, hogy a könyv bűvereje, hogy ez valóban megtörtént és ez egy igazi napló, már az olvasása előtt eltűnt, mert sajnálatos módon ráakadtam egy angol weboldalon arra, hogy valójában ez az egész csak kitaláció, a napló hamis. Persze, valahol sejtettem én, hogy amit így adnak el, hogy „igazi-titkos-napló-ami-feltárja-és-bizonyítja-a-természetfelettit” és még ráadásul olvasmányos is, sőt kapni is lehet könyvalakban, több nyelven, nos ez számomra túl szép ahhoz, hogy igaz legyen.
Tovább az összegzésre:
A könyv nagyon tetszett, volt valami sajátos atmoszférája, leírhatatlan hangulata, és mindig volt valami esemény, titok vagy érzés ami miatt tovább és egyre tovább lapoztam a könyvet, míg végül vége nem lett. Igazán nem bántam meg, hogy a kezembe vettem! Akik szeretnek borzongani azoknak feltétlen ajánlott (már ha be tudják szerezni, mert igen nehéz)! Az értékelésemben 8 pontot ért el!
13 megjegyzés:
Most már biztosan elolvasom, korábban azt hiszem Szee-nél is láttam már egy bejegyzést erről a könyvről.
csak az a baj, h a beszerzése meg eszméletlenül problémás. Legalábbis én korábban nézegettem a neten, és csak vaterán lehet kapni meg azt hiszem egy online antikváriumban láttam 6000 Ft-ért (!!!!) az eredetileg 2300-2500 Ft-os könyvet :-S mondjuk aztán a könyvtárban nagy kálváriák árán, de végül sikerült megszereznem.
Egyébként meg nem hosszú könyv, gyorsan lehet vele haladni, főleg a széles margó miatt :-) (egyébként szerintem max. ha 100 oldal lenne, de ezzel a szerkesztéssel 250-et csináltak belőle :-D )
Hú, én kisebb voltam, amikor olvastam, de teljesen a hatása alá kerültem.
Úgy látszik, ez is egy olyan könyv, ami rejtélyes módon beszerezhetetlen. Az ember nem tudhatja, melyik könyv jut erre a sorsra, ezért az a legjobb, ha mindent minél gyorsabban beszerez:)
huh, hát én így se mertem este olvasni, nem is tudom mi lett volna ha fiatalabbként olvasom! (én mindig nagyon parás voltam, főleg a kísértet történeteknél)
Igen, sajnos elég sok könyv jut mostanában (ahogy észrevettem) a beszerezhetetlenség sorsrára így én is ha meglátok a boltban egy könyvet, ami nem feltétlenül most kell, hanem majd-egyszer kategória, egyszerűen muszáj megvennem, mert attól félek már legközelebb nem lesz a könyvesboltokban kapható. Mondjuk, nem értem hogy a kiadók miért nem figyelnek erre? Hiszen ennek a könyvnek az esetében (vagy Az időutazó felesége esetén) sem egy olyan könyvről beszélünk, ami keveseket érdekelne... sőt! Szóval, ezt nem értem :-(
6000?! Az igen. Én annak idején 400 Ft-ért vettem egy kajaboltban...
Én is mindig vadászom a könyvtárban, de előjegyzés nélkül esély nincs, h hozzájussak. De majd egyszer. :)
Béka, hát akkor Neked marha nagy mázlid volt :-) mondjuk valószínű azért ment fel ennyire az ára, mert sokan keresik és Magyaro.-n eddig csak egy kiadása volt, az is több évvel ezelőtt. (ha jól emlékszem 2002-ben?)
Joey, nálunk is mindig kint volt valakinél, aztán egyszer épp tanulmányokat vadásztam a könyvtárban és az esélytelenek nyugalmával megnéztem, hátha most bent lesz és pont bent volt :-)
Már régebben olvastam,emlékszem a Könyvmolyoknál végigsöpört a Rimbauer láz :D
Nekem nagyon tetszett,én könyvtárköziként tudtam megszerezni,és így is 100x a lelkemre kötötték h vigyázzak rá,el ne hagyjam stb.
Én is láttam már párszor csillagászati áron :/
Csenga, igen miután megírtam a bejegyzésemet végignéztem ki mit írt a könyvről, köztük Téged is :-)
huh, én könyvtárköziként még csak egyszer kértem meg egy könyvet, de azt is csak azért mert az egyetemen abból kellett előadjak és sehol az ég világon nem lehetett kapni :-) azt hiszem Pécsről kellett megkérni :-S én nem nagyon szeretem az ilyen macerákat, de szerencsére tényleg csak egyszer kellett ezzel éljek, más könyv amit szerettem volna megszerezni eddig (lekopogom) mindig megvolt valamelyikben :-)
Most olvastam, és SPOILER én teljesen abban voltam, hogy tényleg úgy volt minden, ahogy leírták, a könyv végén sem utaltak másra. Örülök, hogy nálad kiderült számomra az igazság, még ha így kicsit csalódtam is a könyvben. Csak kicsit átverve érzem magam, az ilyet pedig nem szeretem.:/
sajtosroló, ez a könyv engem is megszívatott.:)) mondjuk ettől még ugyanolyan jó. én is akkor tudtam meg, amikor kicsit jobban beleástam magam az internetes könyves világba, hogy hogy is van igazából. le a kalappal az író előtt, sztem a fél világot átverte egy időre.
Hja, az biztos :-) mondjuk szerintem is ettől függetlenül jó könyv, s így ennek tudatában azért az ember másra is figyel. Pl.: én a korrajzra helyeztem a hangsúlyt olvasás közben, s szerintem nagyon eltalált volt! :-) egyébként érdekes, hogy az egyetemi könyvtárban a történelmi részlegen található meg ez a könyv. Kicsit meglepődtem ezen :-)
Lehet tényleg annyira korhű, hogy még őket is megtévesztette ezzel :))
Azért örülök, hogy nem csak én hittem azt, amit, és tényleg jól sikerült a könyv, most már csak ezt érzem, a másik dolog elhalványult.:)
+ nekem pl. a stílus is tetszett, ahogy sokszor megfogalmazta a dolgokat.
Megjegyzés küldése