Pages

Kérdések a várólistámról

2017. augusztus 28., hétfő

A várólista leginkább egy nagyon hasznos lista, ám az is előfordul, hogy szörnyű monstrumként magasodik az ember fölé, aminek úgy érzi, hogy sose fog a végére jutni. *Spoiler tényleg soha nem érsz a végére... Spoiler vége* Ám így vagy úgy, mindenesetre jól esik számba venni a terveket, elidőzni egy-egy régóta olvasásra váró könyv felett, akinek egyszer majd eljön az ideje az olvasóként folyton elfoglalt életünkben. 
PuPillánál láttam ezt a kérdéssort, és mivel imádom a listákat, a várólistámat meg különösen, illetve előkelő helyet foglal el a kedvenc tevékenységeim listáján a cicasimogatás és az olvasás mellett a várólistám igazgatása, illetve a róla való mesélés, ezért meghívva éreztem magam, hogy válaszoljak ezekre a kérdésekre. Amit nyilván mindenki izgatottan vár. jah, nem...

 
1. Hogyan követed nyomon, hogy mi van a várólistádon?

Sok helyen vannak összegyűjtve a listáim, de talán a legmegbízhatóbb és leginkább up-to-date az a Book Journalem. Az mindig kéznél van, így fel tudom vésni a pillanat hevében is a könyvcímeket. Ott több listát is vezetek: megkülönböztetem a saját, még nem olvasott példányokat; azokat, amiket könyvtárból szeretnék majd kivenni valamikor; amik csak úgy felkeltették hirtelen az érdeklődésemet, és persze a várólista csökkentéses listámat is ott vezetem, valamint a hamarosan megjelenős listát se feledjük el. De van még listám a Goodreadsen is (ez nem teljes), illetve a blogomon is van egy várólistás menüpontom, amit többé-kevésbé igyekszek frissíteni. 
Most hogy belegondolok, lassan a listáimról is kéne egy listát vezetnem.

2. Hogyan döntöd el, hogy mit olvasol el a várólistádról legközelebb?

Abszolút hangulat alapján. Néha - ha nagyon finnyás vagyok - napokon keresztül próbálom meghozni a döntést és csak bámulom ráérő időmben a könyvespolcomat, amíg el nem jön a heuréka-érzés. De olyan is van, hogy megunom a nyafogásom, és leveszek egy random könyvet a polcról, amiről aztán persze kiderül, hogy nincs kedvem hozzá, de legalább utána eszembe jut, mire lenne most szükségem.  
De néha olyan is előfordul, hogy az egyik könyv visz a másikhoz, vagy már valaminek az olvasása közben beugrik egy könyvcím. Az ilyen élményekről mindig tudom, hogy kellemesek lesznek. 
  
3. Melyik könyv van a legrégebb óta a várólistádon?

Szerintem Tolsztojtól a Háború és béke. Lassan tizennégy éve csücsül a polcomon még mindig olvasatlanul. De hiszem, hogy el fog jönni a mi időnk!
 
4. Egy könyv, amit nemrég adtál hozzá a várólistádhoz?

Pam Munoz Rian: Esperanza Rising, amely egy Mexikóból érkező bevándorló család történetét meséli el lányuk, Esperanza szemszögéből. 
 
5. Egy könyv, amit csak a borítója miatt raktál a várólistádra.

Naomi Novik: Rengetegjére. meg a Clockwork Sparrowra is először a borítója miatt figyeltem fel. Már mindkettőt elolvastam azóta. Utóbbit jól tettem, az előbbiről pedig azt tudom mondani, hogy még mindig szép a borítója.



 
6. Egy könyv a várólistádon, amit nem tervezel elolvasni.
Nagyjából rendet tartok ilyen tekintetben a várólistámban. Ha tartósan azt érzem, hogy egy bizonyos könyvet mégsem szeretnék elolvasni, mármint úgy kábé soha, akkor leveszem a listáról. Ha van belőle saját példányom, akkor odaajándékozom valakinek, akit tudom, hogy érdekelhet vagy elviszem egy antikváriumba. Szóval most ilyen talán nincs is.
 
7. Egy, még kiadásra váró könyv a várólistádról, ami miatt izgatott vagy.

V. E. Schwab új trilógiájának a következő része, a Gyülekező árnyak. Még emlékeztetőt is beállítottam a telefonomra. 
 
8. Egy könyv a várólistádról, amit mindenki olvasott, kivéve te.

Most hogy már elolvastam Gerald Durrelltől a Családom és egyéb állatfajtákat, legalább lekerült erről a listáról. Most már Szerb Antal: Utas és holdvilág című regénye a következő hatalmas és cikis elmaradásom.
 
9. Egy könyv a várólistádról, amit mindenki ajánl.

Mostanában Atwoodtól A szolgálólány meséje az. 
 
10. Egy könyv a várólistádról, amit nagyon el szeretnél olvasni.

Mindet. :) Bár most jelenleg éppen a kettes kérdésre adott válaszomban említett "finnyás hangulat" van nálam terítéken, és csak ténfergek a könyvespolcaim előtt nagy sóhajtások közepette. Ahogy Anne Shirley mondaná: én vagyok a tragédia élő szobra.
 
11. Könyvek száma a várólistádon.

A jelen állás szerint, ebben a percben éppen százkettő darab könyv vár elolvasásra - viszont, ez a szám nem tartalmazza a kívánságlistámat, ami még plusz huszonhárom könyvet jelent.
   
     

2 megjegyzés:

PuPilla írta...

" előkelő helyet foglal el a kedvenc tevékenységeim listáján a cicasimogatás és az olvasás mellett a várólistám igazgatása, illetve a róla való mesélés, ezért meghívva éreztem magam, hogy válaszoljak ezekre a kérdésekre" :D Ezzel én is így vagyok, cicasimogatás és várólista igazgatás - meg némi na most mit fogok olvasni róla legközelebb tervezgetés bármikor jöhet. ;) Örülök, hogy kitöltötted te is a kérdéssort! :)
Én is szeretem azt a fajta "flowt", amikor egyik könyv "ajánlja" a következőt, persze nem konkrétan, de valamiért tudod, az lesz a soron következő olvasmány, és olyankor az tényleg mindig jó választásnak bizonyul. :)

Pfúúú, én letettem az ilyen nagyregényekről. Szerintem sose fogok Dosztojevszkijt olvasni. :)

A Rengeteg valóban egy tipikusan olyan könyv, aminek elcsábít a kinézete. Én is bedőltem neki és megvettem. :D De még mindig nem olvastam el. (ama bizonyos végtelen várólista...) :D

Az Utas és holdvilág szerintem be fog jönni neked. :) Nem ciki tartozni ilyenekkel, inkább örülj, hogy neked még hátravan a megismerés öröme. :)
Legyen már egy kakukktojás vélemény is: én kifejezetten NEM ajánlom A szolgálólány meséjét. :D

Mennyiségileg egyébként szerintem tök kezelhető várólistád van. :) Még a kívánságlistával együtt is bőven. :)

Heloise írta...

Ó, igen tényleg meg a vele kapcsolatos tervezgetések is mekkora jók már, még akkor is, ha ebből kábé semmi sem szokott nálam megvalósulni :D :D mint például eldöntöm, hogy mit és milyen sorrendben fogok olvasni, aztán mire odajutok, persze hogy máshogy csinálom :D

Én még kíváncsi vagyok nagyon a nagy klasszikus regényekre, hogy miket adnak úgy, hogy 1. nem kötelező olvasmányok 2. már felnőtt fejjel olvasom és önszántamból. Van egy olyan projektem is tervben (haha :D ), hogy a régi kötelezőket újraolvasom - általában azért kedveltem őket (volt persze pár nyögvenyelős), de szerintem sok mindent nem fogtam fel belőlük anno.

Igaz, próbálom így felfogni ezt a dolgot, de mindig elcsodálkozom magamon, hogy ilyen alapdolgok hogy maradhattak ki nálam :D mint Durrell vagy az Utas és holdvilág.. - de igazad van, legalább a felfedezés örömre még az enyém :)
:D igen, azt már a blogodon is megjegyezted valamivel kapcsolatban, hogy Atwooddal téged ki lehet kergetni a világból. húha, hát tényleg egyre kíváncsibb vagyok rá. :D

Ó, köszönöm! Ezt szerintem kinyomtatom, és mutogatni fogom a férjemnek, ha megint megszól, hogy mennyi olvasatlan könyvem van! :D Igen, ez messze elmarad a bűvös négyszázakárhánytól. :) de amúgy tényleg nem vészes ez még szerintem sem, főleg hogy ez az összes fajta várólistám összesítettje.

 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS