2017. december 2., szombat

Merész magyarok

Az utóbbi pár hétben Nyáry Krisztián kötetének történeteiből szemezgettem magamnak elalvás előtt, ha nem volt már annyi erőm, hogy az aktuális regényemből egy komplett fejezetet elolvassak. És szerintem ez a kötet pont erre való: mármint a tömény fogyasztását én nem nagyon tudom elképzelni. Olyan ez inkább, mint egy doboz bonbon, amiből jártadban-keltedben szemezgetsz magadnak egy-egy történetet. 


A Merész magyarok valamennyire az előző kötet, az Igazi hősök tematikáját folytatja. Harminc olyan ember történetét gyűjtötte össze, akiket úgy ítéltek meg kortársaik és az utókor is, hogy szembementek az elvárásokkal, és még a legszélsőségesebb történelmi vagy éppen politikai helyzet sem tántorította vissza őket, hogy azt cselekedjék, amit ők helyesnek gondolnak. Még akkor sem, ha végül saját életükkel kellett fizetniük érte. Sokféle élettörténet vonul végig a lapokon, ám a közös pont mindegyikben, hogy ezek az emberek azt tették, amiben hittek és soha nem adták fel céljaikat. Ahogy önmagukat sem.  

Bár élettörténeteket nem szokásom értékelni, hiszen milyen jogon is tenném, azonban kár tagadnom azt a tényt, hogy bizony voltak köztük - számomra -  maradandóbbak, akiknek az élete valamilyen okból kifolyólag jobban magával ragadtak, mint a többieké. Ilyen volt például a kicsit kakukktojásnak mondható Gudbrand Gregersen,  aki származását tekintve ugyan nem magyar, hanem norvég, de végül magyar nemesként halt meg, aki rengeteget tett az országért. A fiatal norvég ácsmester, egy véletlennek köszönhetően került Magyarországra, ahol aztán hatvanhárom évig maradt. Volt ő honvédtiszt a szabadságharc alatt, és aztán az ország legnagyobb vállalkozója lett, aki szinte az összes jelentős építési beruházásban részt vett. Ám amivel igazi hírnevet szerzett magának, azzal szinte egy fillért sem keresett. Amikor Szeged városát elárasztotta a nagy árvíz, Gregersen önként jelentkezett a mentési munkálatokra: ő vízmentesítette a belvárost pumpái segítségével, és háromezer embert alkalmazott azért, hogy segítségükkel feltöltse a mélyen fekvő részeket és körtöltéseket emeljenek a város köré. Igazi tündérmese az élete, hiszen a szegény norvég parasztfiúból sok-sok évnyi újrakezdés után végül az ország legnagyobb adófizetője lett, cégbirodalma pedig az egész Monarchiát behálózta. Becsületességéről legendák keringtek. Egyszerre volt magyar nemes és norvég paraszt - ez a kettősség kísérte végig hátralevő életét. 
De ott volt még a szüfrazsett Bédy-Schwimmer Rózsa is, a meggyőződéses pacifista, akinek nem kisebb ötlete volt arra nézve, hogy befejezzék a világháborút. A Békehajó gondolatának még magát Henry Fordot is megnyerte. Ő volt a világ első női nagykövete, akit később Nobel-békedíjra is jelöltek. 

Különleges történetek ezek egytől-egyig, és a korábbiakban már megszokott olvasmányos stílusban vannak bemutatva ebben a fényképekkel gazdagon illusztrált kötetben. Merészek voltak ők és magyarok, akik emberek tudtak maradni minden körülmények között, és sosem adták fel a hitüket önmagukban. Igazi hősök voltak ők is.

Nyáry Krisztián: Merész magyarok - 30 emberi történet
Corvina Kiadó
272 oldal

2 megjegyzés:

Nikkincs írta...

Gyönyörűséges ez a képe! :)
Szeretem Nyáry K. könyveit, igaz, eddig csak az Így szerettek ők 1-2öt olvastam. Most kértem a Jézuskától az Igaz hősöket, nekem bevált, hogy karácsonyra kapok tőle egy könyvet és még idő is van szép olvasgatni őket az ünnepek alatt.

Heloise írta...

Aww, köszönöm :)
Most hogy belegondolok, én is mindig karácsony környékén vettem meg a köteteit, ezt például, ha jól emlékszem, tavaly előtt decemberben. :) Az Igazi hősöket anno pedig szintén ilyen karácsonyi időszakban olvastam.

Follow Me @photos_from_anna