Behind the mirror

Cornelia Funke: Reckless

kiolvastam: 2011. január 2.

Egyszer volt, hol nem volt... Azt hiszem mindenki olvasott már ilyen történeteket, tele tündérekkel, varázslattal, kalanddal és a boldog véggel. Jacob Reckless is biztosan olvasott vagy hallott ilyen történetekről, de ő már tudja, hogy megélni őket teljesen más érzés, főleg úgy, hogy nem biztos a "boldogan, amíg meg nem..." -mel fog végződni a kaland.

" I know why you're here" Clara's voice sounded distant, as though she were speaking not about him but about herself. " This world doesn't frightened you half as much as the other one. You have nothing and nobody else to lose here. Except Fox, and she clearly worries more about you than you do about her. You have left all that could frightened you in the other world. But then Will came here and brought it all with him."

Jacob tinédzserkorában, eltűnt édesapja dolgozószobájában, felfedezte az ott rejlő tükör titkát. Nem akármilyen tükör ez, hanem egy átjáró. Átjáró egy teljesen másik világba, ahol a Grimm testvérek meséi életre kelnek, s ez az egész felfedezésre vár. Jacob nem is késlekedik: több éven keresztül át-átjár, hosszabb-rövidebb időre ott maradva, gondtalanul kalandozva. Ám egyszer, nagy hibát követ el... Will, Jacob öccse felfedezi bátyja titkát, s követi őt a tükör túloldalára, ahol hamarosan a Sötét Tündér (Dark Fairy) átkának az áldozata lesz. Szörnyeteggé válik. De még nem késő, még meg lehet állítani az átkot: így hát Jacob, Will, Fox (aki alakváltó: hol róka, hol fiatal lány képében jelenik meg, s Jacob egyik legjobb barátja, hűséges társa évek óta) és Clara, Will barátnője, aki szintén belép a tükör világába, elindulnak, hogy megakadályozzák az átok továbbterjedését Will testén. Sokat kell utazniuk és még több próbatételt kell kiállniuk. Ám az idő csak fogy, s ezzel együtt csökken az esély, hogy Will ismét normális emberré váljon...

" Her skin was as pale as the lilies on the lake, and her hair was as dark as the night she so loved. At night her eyes turned black, though by day they were as blue as the sky or as green as the water of the lake, mirroring the leaves of the willows. Too beautiful. Too beautiful for human eyes."

Ez a világ minden veszélyével, borzalmával együtt mégis csodálatos volt számomra: mert bizony, borzalmakban sem volt hiány. Főleg a Hungry Forest helyszíne szolgált számomra rengeteg izgalommal, ahol elhagyatott mézeskalácsházak őrzik a mára elüldözött gyerekevő boszorkányok szörnyű tetteinek emlékét, ám az ujjai helyén hatalmas ollókkal rendelkező Tailor (aki nem tudom melyik Grimm mesében szerepel, de ha esetleg valaki tud segíteni, azt megköszönném :-) ) még mindig az erdőben tanyázik, s az óvatlan vándorokat, arra tévedőket szanaszét kaszabolja, s az áldozatok bőréből ruhát készít magának. Borzongatós, nem? S akkor még nem is beszéltünk a lorelai -okról vagy a tündérek világáról... Mert bizony egyik se olyan barátságos és romantikus, mint ahogy azt elképzeltem. Ahogyan Csipkerózsika története se volt az ebben a világban, ahol a meséknek nem mindig van boldog végük.

De ennek ellenére, teljesen megértem Jacobot miért is menekült a tükör túloldalára - színes, izgalmakkal teli világ ez, ahol sportot lehet űzni a mesei ereklyék gyűjtéséből. Persze, azért jóval több oka volt ennél: egyrészt, édesapját is meg szerette volna találni (aki még kisgyermekkorában se szó, se beszéd eltűnt a dolgozószobájából, s azóta nem tért haza), másrészt nem bírta elviselni a másik világ fájdalmait, keserűségeit, problémáit, s végre talált magának egy olyan világot, ahol nem kell aggódnia senkiért, ahol nem lát szomorú arcokat, ahol csak ő van és az életre kelt mesék.

Sokat ámuldoztam olvasás közben a tájleírásokon és a sok ötletességen, ahogy Funke behozta a történetbe a jól ismert (vagy néhol számomra kevésbé ismert) mesei alakokat, s olyan otthonosan mozgatta őket ebben a világban, mintha mindig is itt éltek volna.

A szereplőket is nagyon megszerettem, s külön tetszett, hogy felnőtt emberek a főszereplők, nem pedig tinédzserek. Problémáik (talán ezért) sokkal összetettebbek, mélyebben gyökeredzők, jobban átérezhetők. A főszereplők közül mindenki sérült lelkileg valamennyire, s mindenki a maga módján igyekszik palástolni - sokszor saját maguk előtt is - a fájdalmát. A legérdekesebb szereplő számomra talán Fox volt, akivel annyira mostohán bánt az élet, hogy már képtelen volt megmaradni emberi alakban, ezért úgy döntött, róka képében él tovább - mert egy róka nem gondolkodik úgy, ahogy mi emberek tesszük. Nem akarja megérteni a világot, nem akarja analizálni az érzéseit, ő csak él. Túlél.

A könyvet egyébként Cornelia Funke gyönyörű illusztrációi díszítik: minden fejezet elején egy egész oldalnyi ceruzarajz teszi még csodálatosabbá ezt a történetet. Őszintén remélem, hogy majd valamikor magyarul is kapható lesz ez a könyv, mert tényleg nem nevezhető mindennapinak, tucatkönyvnek meg végképp nem. A regény honlapján megtalálható a trailer is, de nekem a youtube-on található jobban tetszik valamennyivel.

Summa summárum, nagyszerű könyv volt, s nagyszerű kezdés volt az angolul olvasáshoz (tudom, volt már a HP, de azt már régebben is olvastam, meg hát a történetet is ismerem), még ilyet! :-)
Az értékelésemben 10 pontot ért el! És aki teheti, annak szívből ajánlom olvasásra.

Fülszöveg:

For years, Jacob Reckless has been secretly disappearing to another world, a world behind a mirror, a world for which his father abandoned his family. The mirror world is Jacob's escape from reality. It's a place for treasure hunts and magnificent quests. A world where witches haunt the forests and giants and dwarfs roam. A world locked in a deadly war.

Jacob's secret seems safe, until one day his younger brother Will follows him, with disastrous consequence. Faced with a curse that is quickly turning Will to stone, the Reckless brothers are thrust into a race against time to find a cure before Will is lost forever.

Angolra fordította: Oliver Latsch

Kiadó: Little, Brown and Company

Illusztrálta: Cornelia Funke

Oldalszám: 394 oldal

Ár: 13 EUR

ISBN: 978 -0-316-05609-0