Pages

Charlotte Brontë megkerült házi feladata

2012. március 7., szerda

Ismét egy kis érdekességre bukkantam internetes szörfözésem eredményeként, és ezek után tényleg kezdem azt hinni, hogy külföldön csak úgy hemzsegnek az elveszett, majd újra felfedezett cuccok. Volt itt ugye szó Jane Austen igaz/hamis portréról, most pedig egy kézirat került a középpontba. De eközben az is bebizonyosodott számomra - csak úgy mellékesen - , hogy tök jó dolog csak úgy olvasgatni a neten, mindenféle cél vagy ilyesmi nélkül. Bár, ehhez hozzátenném, hogy eléggé időrabló is.

Brian Bracken, elismert Brontë-kutató, Charlotte Brontë elveszett írására bukkant a Musée de Royal Mariemont levéltárában. A rövid kis történet pár hónappal Charlotte Brüsszelbe érkezése után íródott, és amolyan iskolai házi feladat volt, amit ( a Shelia Kohler regényben csak Mr. H. -ként emlegetett, jajj... az a könyv...) Constantin Heger adott fel tanítványainak. A fabula címe L'Ingratitude, és egy patkányról szól, aki édesapja túlzott gondoskodásától menekülve nekivág a nagyvilágnak, hogy kalandokat keressen - a mese végül szomorú véget ér. A nyelvtani és mondatszerkesztési hibáktól hemzsegő történet (Charlotte ugyanis franciául írta) megírása 1842 március 16.-ára van datálva, és nagy valószínűséggel a házi feladat célja az volt, hogy a tanulók La Fontaine állatmeséinek stílusában írják meg.
Különben ez a legkorábbiként ismert házi feladata a Brüsszelben töltött időkből. Harminc ilyen írásról van tudomásuk, amit a nővérek (Emily és Charlotte) Heger óráira írtak.


A kéziratról egyébként 1913 körül hallottak utoljára, amikor Heger fia, Paul odaadta egy iszonyatosan vastag pénztárcával rendelkező belga magángyűjtőnek, aki nagyon ácsingózott egy Charlotte vagy Emily által írt levélért, de helyette ezt kapta. (meg pluszban még négy levél másolatát)
A kéziratot már fel is töltötték, ITT el lehet olvasni az eredeti szöveget és annak angol fordítását is. Az itt látható fénykép is arról a helyről származik.

Most egyébként azon gondolkodom, hogy vajon ez a házi feladat egyáltalán releváns elemnek tekinthető-e Charlotte életművében, és úgy egyáltalán: van-e értelme a kutatóknak ezzel foglalkozni, vagy csak annyit ér, mint teszem azt: egy padlásról előkerült, ősrégi bevásárlólista?

2 megjegyzés:

Zenka írta...

A múltkor is kommenteltem nálad, de nem jelent meg... Amúgy mindig elájulok látván, hogy milyen szépen írtak régen...
Az is lehet, hogy utálta írni :D Vagy közben is valami más történeten törte a fejét.

Heloise írta...

Amadeával is már előfordult ez a múltkor, hogy többszöri próbálkozásra sem sikerült kommentelnie nálam :-S lehet, hogy a kódokhoz volt köze a dolognak. Remélem, most hogy kivettem, már nem lesz ilyen probléma :-S

Jah, tényleg az is lehet, hogy utálta :-D bár elég rövidke történet, biztos hamar túlesett rajta, csak az a fránya francia nyelvtan fogott ki rajta :-)
Hát, igen: gyönyörűen írt, az biztos. És micsoda egyenes sorok! - irigylem. Én mindig ferdén írok :-S

 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS