Pages

#április

2020. május 2., szombat


Áprilisban esténként valahogy még kevésbé találtam a helyem. Ha lehetett választani, hogy sorozatot nézek vagy olvasok, akkor mindig az előbbire szavaztam. A posztírást már meg sem említem. Mindenesetre eltelt ez a hónap egy szempillantás alatt, és sok csodás élményt is kaptam, amiért nem lehet eléggé hálás, főleg ezekben a covidos időkben. 

Ebben a hónapban számos kiadói akció csábította vásárlásra a kiéhezett és az elemadt Könyvfesztivál miatt szomorkodó könyvmolyokat - nyilván én sem úsztam meg a vásárlást. A Gabo és Ciceró kiadó közös akciójára esett végül a választásom, bár a beszerzéseim nagyja mégsem a hihetetlen 999 Ft-os árú kötetekből került ki, hanem azért itt is megmaradt bennem a tudatosság (és erre azért picit büszke vagyok), mert olyan könyveket vásároltam, amik valóban a kívánságlistámon voltak. Így lett új polclakóm David Petersen: Egérőrség képregénye, Frank Herberttől a Dűne és James Herriot egy másik kötete, az Ő is Isten állatkája. Egyetlen olyan beszerzésem lett, ami kizárólag az akciónak volt köszönhető, ez pedig Sam J. Miller Orkavárosa, ami egyébként is eléggé izgatott a fülszöveg alapján, plusz Amadea jókat írt róla. Könyvtári kölcsönzésként szerepelt is a majd-egyszer-szeretném-elolvasni listámon, de gondoltam, ha már bizonytalan ideig nincs könyvtár, plusz szinte hozzám akarják vágni a Gabósok, akkor egyefene, megrendelem. Továbbá megért bennem az az elhatározás is, hogy a továbbiakban is megpróbálok inkább közvetlenül a kiadóktól rendelni - már ha van webáruházuk -, hiszen nagyjából alapállapotban megadják ugyanazokat a kedvezményeket, és így mégis őket támogatom közvetlenül. Persze, nem azt mondom, hogy soha többé nem rendelek a Bookline-tól vagy a Könyvtündértől, de ha éppen úgy van, hogy egy kiadótól több könyvet  is szeretnék a polcomra, akkor miért ne venném meg közvetlen tőlük*. Komoly felfedezések időszaka számomra ez, kérem.

Áprilisban nem nagyon haladtam az olvasással, összesen négy könyvet sikerült befejeznem. Köztük volt legújabb kedvencem, James Herriottól a Minden élő az ég alatt. Őt követte egy másik várólistacsökkentős könyv Diana Wynne Jones Howl's Moving Castle (magyarul A vándorló palota) című regénye, ami nem volt rossz ugyan, de nem hozta magával azt a rajongást, amire számítottam vele kapcsolatban. Nem úgy Robin Stevens imádnivaló sorozatának a második része, az Arsenic for Tea, amit rekordidő alatt bepusziltam, és akkora rajongója lettem, mint a ház. Júniusban több részt fogok berendelni magamnak ebből a sorozatból, mert nagyon nehéz otthagyni ezt a két lányt. A negyedik könyv pedig a #haviegyujraolvasaskihivas keretén belül A. A. Milne: Micimackó című örökbecsű írása lett, ami számtalan kedves emléket idézett fel bennem gyerekkoromból. 

Posztírásban sem jeleskedtem a számokat tekintve, ha a márciusi havizárást nem számítjuk, akkor összesen négy darab bejegyzés került a blogra áprilisban. Kicsit úgy érzem, továbbra is, hogy nehezen jönnek a gondolatok, vagy ha jönnek is, nem nagyon tudnak koherens szöveggé válni bennem. Itt is vissza kell rázódni a régi kerékvágásba, majd talán májusban sikerül is.
Írtam a Betolakodók című megrendítő ifjúsági regényről, Khemiri családregényéről, az Apazáradékról valamint a kissé csalódást okozó Sarah Addison Allen regényről, A csodálatos  Waverley-kertről, ami egy újraolvasás volt még márciusban. Mindemellett pedig ismét csak témáztam a lányokkal, ahova most utóvédként csatlakoztam be - szintén egy kisebb alkotói válság miatt. Áprilisban a kabátkönyveinkről meséltünk, vagyis azokról a könyvekről, amelyek képesek beborítani a világukkal és segítenek lelkileg kicsit egyensúlyba kerülni.  Nagyon szerettem a többiek posztját olvasni a témában, sok könyvhöz kedvet csináltak a lányok. Ha esetleg lemaradtatok volna erről a posztsorozatról, a bejegyzésem végén linkeltem őket - tényleg olvassátok el őket, érdemes. :)

Hogy a május mit hoz, nem tudom. Mindenesetre posztötletek már vannak a fejemben, meg néha fogalmazódnak bekezdések bennem az üresjárataimban, szóval azért valószínűleg aktivabb leszek most már kicsit. De ez persze, majd kiderül. 
Kitartást mindenkinek addig is és vigyázzatok nagyon magatokra most is, sőt.
Különösen most. 

A többiek áprilisa:
PuPilla
Amadea
Theodora
Nita


*korábban ugye a munkahelyemnek köszönhetően nagyon barátságos áron tudtam könyvekhez jutni, de sajnos ezt a hajót is magával rántotta a járvány, legalábbis nagyon úgy tűnik.

5 megjegyzés:

PuPilla írta...

Szuper, hogy sokan ráálltunk a kiadótól való közvetlen vásárlásra, én is így szereztem be az új könyveket, és próbáltam tudatos maradni, ahogy te, a kívánságlistáról és a "felfigyeltem rá" listámról válogatva csak. :)
Herriot nekem is várólistás már egy ideje, 2 könyve van meg azt hiszem, de még nem olvastam tőle, csak tartogatom a polcon (xD)
Várom a többi posztodat is, bármiről, májusban! ;)

Amadea írta...

Egérőrség! A Dűne! Az előbbi annyira kell a témája miatt, az utóbbit régóta akarom olvasni, és az új kiadás (tudom, szörnyen felszínes vagyok...) lökött még egyet az olvasási vágyamon.
Ajaj, remélem, az Orkaváros tetszeni fog... sokaknak nem jött be annyira, mint nekem, de Sam J. Miller mindig nagyon megpendít valamit a kis lelkemben, meg hát nanokapcsos állatok! Szerintem te is el fogsz gondolkozni azon, hogy te vajon milyen...;)
Szerettem volna újraolvasni A csodálatos Waverley-kertet, de félő, hogy a lapos szerelmi szál engem is kiakasztana, úgyhogy meghagyom inkább szép emléknek. Engem a Vándorünnep nem tudott annyira elvarázsolni másodjára, de ezt inkább a munkahelyi és egyéb stressznek tulajdonítom, Hemingway mégiscsak időtállóbb, mint SAA.
Az Apazáradékot majd szeretném beszerezni, csak kicsit később, mert nálam megszaladtak egy kicsit a vásárlások.

Heloise írta...

@PuPilla: Igen, ez az időszak a sok akcióval meg mindennel szerintem sokunknak hozott hasonló ráismerést.
Nahát, nekem valamiért pedig úgy rémlett, hogy olvastál tőle :D Jaaaj, olvass Herriotot, PuPi! Imádni fogod! <3

@Amadea: Oh Sorstárs, tök hasonlóan vagyunk ezzel :D A Dűne engem is régóta érdekel - apukám akkora Dűne-rajongó, mint a ház - de nekem is az új borítók billentettek egyet az elhatározásomon. :D
Szerintem egyébként tetszeni fog nekem, én nem nagyon csalódtam eddig olyan könyvben, amiért te odáig voltál :) Úgyhogy én ezt majdhogynem borítékolom, hogy tetszeni fog - ha meg nem, hát így jártam, 999 Ft-ért szerintem nem fogom megbánni a megvételét :) De nagyon kíváncsi vagyok rá, terveim szerint egyébként hamar sorra fog kerülni :)
Jól döntöttél, hogy végül nemet intettél a Waverley újraolvasásnak - én tuti meg fogok szabadulni a könyvemtől, ha véget ér a vírus mizéria. :/
Az Apazáradékot imádni fogod, én ebben majdnem biztos vagyok :)

Nita írta...

Ezt az esti állapotot teljesen megértem, sokszor én sem bírok olyankor olvasni. Érdekes, nekem a hétvégék és a kádban fürdés ideje lett az, amikor jobban ki tudok kapcsolni és belemerülni egy történetbe.
A 4 olvasás szerintem teljesen normális. :) És a kiadótól vásárlás is tök jó, én az Agavétól szinte már csak így vásárolok, most meg szerintem az Európánál fogok leadni egy rendelést.
Szép és nyugis májust kívánok neked! :*

Heloise írta...

@Nita: amúgy igen, a négy olvasás teljesen normális - meg hát igazából most ebben a helyzetben tényleg szerintem bármi normális, mégha az embernek csak havi egy könyv csúszik le. De azért remélem, hamarosan visszatérünk a régi kerékvágásba most már :)
Igen, most már tényleg igyekszem én is ilyen szinten tudatos vásárló lenni. :) Bennem egyébként most realizálódott, hogy nagyon Gabo párti vagyok, rengeteg könyv a kívánságlistámon az ő kiadványuk :D
Köszönöm, neked is hasonló szépeket kívánok májusra, drága Nita! :*

 
FREE BLOGGER TEMPLATE BY DESIGNER BLOGS