2019. március 31., vasárnap

#március

Az idei március igazi szerelemhónap lett számomra. Kezdek egyre inkább ha nem is a megszokott, de határozottan valamilyen kerékvágásba kerülni. A fiatalúrral egyre inkább összehangolódunk, kezdem utolérni magam az itthoni teendőkben plusz az olvasás sem lett elhanyagolva. Azt hiszem, ezt sikeres hónapnak nyilváníthatom. 

A fenti kép becsapós, ugyanis márciusban valójában négy könyvet szereztem be, de A tökéletes várost sajnos lefelejtettem a képről, de ezt csak most, a bejegyzés írásakor vettem észre. Szóval azt még képzeljétek oda a kupac tetejére. Helena Duggan könyvét egyébként nőnapra kaptam a férjemtől, és már nemcsak hogy elolvastam, hanem meg is született róla a bejegyzés is. A Six of Crows volt a következő a sorban, amin már hosszú hónapok óta gondolkodtam, hogy megvegyem-e vagy sem, mindenesetre azt elhatároztam, hogy mindenféleképpen egy gyönyörű külföldi kiadásban szeretném polcomon látni, úgyhogy a Bookdepository-ról végül a The Collector's Editiont rendeltem meg, és amikor a héten végre meghozta a posta, perceken keresztül csak ájuldoztam a gyönyörűséges kivitelén. Kétségkívül az egyik legszebb könyv, ami a birtokomban van. Amint elolvastam a jelenlegi aktuálisomat (Anita Diamant: A vörös sátor), akkor tutira ez fog következni a sorban. Jessie Lamb testamentuma nem mondanám, hogy az átgondolt vásárlás eredménye, sokkal inkább egy "290 Ft-ért ezt tuti nem hagyom ott" -érzés eredménye. Így jött velem a pénztárhoz egy liter tej, félkiló rozskenyér és egy vajkrém társaságában. Michelle Obama könyvére  pedig az utóbbi hetekben kezdtem felfigyelni igazából, így amikor végre eljuthattam odáig, hogy mindenféle vizsgát lezártam a jogosítványommal kapcsolatban ( még az elsősegély vizsga volt hátra), úgy döntöttem, ezzel jól megjutalmazom magam. 

A blogon hat bejegyzés született, ebből egy foglalkozott a tavaszi megjelenésekkel, a többi mind az ehavi olvasmányélményeimről mesélt. Valójában meglepően jól állok az elolvasott könyveimről írott bejegyzéseimmel, már csak kettő hever piszkozatban. De szerintem azok is kikerülnek majd jövő héten. Mind közül Jeanette Winterson önéletírása, a Miért lennél boldog, ha lehetsz normális? volt a legkedvesebb olvasmányélményem. Annyira gyönyörű, annyira őszinte és annyira érdekes, hogy úgy éreztem, képtelen vagyok saját példány nélkül élni. Így hát szereztem magamnak gyorsan egy példányt. Hopp, akkor ez is lemaradt a fotózásról... Mégis csak öt könyv landolt a kosaramban márciusban. 
Továbbá ebben a hónapban egy várólista csökkentős könyvet olvastam, pontosabban olvasok: ez pedig Anita Diamant könyve, A vörös sátor. Az első harmada valamiért nem annyira tetszett, de most már határozottan jó viszonyt ápolok a történettel, és minden nap alig várom, hogy megint olvashassam. 
Közben a moly.hu -n elkezdtem újra felvinni a birtokomban levő olvasatlan könyveimet - amiből amúgy meglepően kevés van, én azt hittem, jóval több számszerileg. De ezek szerint jól sikerült a szelektálás. 
Tele vagyok amúgy olvasós tervekkel, többek között most elkapott az újraolvasás hangulata is, úgyhogy szerintem hamarosan előkerülnek majd olyan könyvek is, amiket régebben nagyon szerettem. Például a Jane Eyre eset vagy a Büszkeség és balítélet. De majd persze, meglátjuk, inkább nem tervezek nagyon, mert úgy tűnik, ilyenkor vagyok a leghatékonyabb. Mármint tervek nélkül.

A többiek márciusa:
Nikkincs
Amadea
Sister
PuPilla
Nita
TheoDora

7 megjegyzés:

Amadea írta...

Kíváncsi vagyok, mit fogsz mondani a Jessie Lambről. Amúgy azért lett lila, mert a grafikus kijelentette, hogy a terhesség színe a lila.:)
(Régi szép idők...)
Leborulok előtted, már a jogsid is megvan, nagyon ügyes vagy!

Heloise írta...

Amúgy én is, mert annyira eszembe jutott közben, hogy mennyire megosztó könyv volt anno. Nem is emlékszem: neked hogy tetszett?

Kösziköszii :)) jövő héten kapom kézhez a kártyámat, kíváncsi vagyok mennyit felejtettem december óta :D

Sister írta...

Olyan jó arról olvasni, amikor egy friss anyuka ilyen szuperül tud gazdálkodni az idejével. :) Bízom benne, hogy én is képes leszek majd, a távoli jövőben ehhez hasonló attrakcióhoz! Addig is le a kalappal, na meg a fiatalúr előtt ugyancsak, hiszen ez kicsit az ő érdeme is. :)

A jogsihoz is nagy gratula! :) Én sajnos azóta elég keveset használom ki, nem vagyok igazán rákényszerítve, hogy vezessek (plusz nem áll annyira kézre az Astra váltója, ég és föld a Yarishoz képest, amin tanultam :((), de szoktatom magam a gondolathoz, hogy majd ha szépen kitavaszodik, újra visszülök a volán mögé, legalább azért, hogy ne felejtsem el a dolgokat. :)

A Jessie Lamb különben nem rossz választás, számomra egyszer olvasós, de a borítója csodaszép! Ennyi pénzért meg szinte ajándék. :) Kíváncsi leszek a véleményedre! Csodás áprilist kívánok neked, és további hasonlóan fantasztikus élményeket! :)

Amadea írta...

Háát... inkább elgondolkodtató volt, mint jó, de nem bánom, hogy elolvastam.
Biztosan hamar visszajönnek a dolgok, ha ugyan felejtettél valamit.:)

Heloise írta...

@Sister: sokban egyébként a fiatalúr érdeme ez, mert szerencsére könnyen hagyta magát, hogy kialakítsuk a napi rutint meg hál'Istennek nem hasfájós baba :) De mondjuk így is vannak néha nehezebb napok, de alapvetően igen, én is úúúgy örülök, hogy sikerült rendszert vinni az életünkbe, és mindenki boldog benne :)
Szerintem ezzel nálatok sem lesz gond, ha ott tartotok majd :)

Köszönöm szépen! Hajrá, hajrá a visszaszokással :) - sose lehet tudni mikor lesz égetően szükség rá. Én is próbálom majd tudatosan szoktatni magam a vezetéshez, bár az első pár útnál tuti nagyon izgulni fogok :))

Nagyon kíváncsi leszek én is Jessie Lambre, de alapvetően nem várok túl sokat tőle, szóval hátha így kellemes meglepetés lesz.
Köszönöm szépen, neked is csodás áprilist kívánok! :) :-*

@Amadea: na, ez jó jel, ha nem bánod azért, hogy elolvastad! Akkor azért annyiért csak megérte megvennem :D
Huh, hát remélem :D

Nita írta...

Örülök, hogy kezd egy rutin beállni az életedben. :)
Újraolvasni nekem is kéne, eddig csak egy képregényt sikerült, na majd meglátjuk. Például a Jane Eyre-re már alig emlékszem...

Heloise írta...

Hajrá hajrá :) bár így most a Könyvfesztiválos megjelenések dömpingjében elég nehéz lesz az újraolvasás - na de majd utána :))

Follow Me @photos_from_anna